Ma nagyon mozgalmas napom volt. Reggel ugyan elaludtam kicsit, de ébredésem után aktívan kezdtem a melót a szüleimmel. Mindig lazítani akarnak, de én nem szoktam hagyni. Apát alaposan megdolgoztattam az öltözködésnél. Ő egyébként is elég sután szokta ezt csinálni, rendszerint kétszer annyi időt babrál velem, mint anyácska. Ma is így volt ez és még a zoknim is lemaradt. De azért szeretem, ha Ő öltöztet, mert olyan komikus és végig nevetjük az egész műveletet. Bár ma kicsit morcos volt, mert mindig elcsentem a fejemnél lévő összehajtogatott ruhákból egyet-egyet /amihez oldalra kellett fordulnom:))) /. Szóval...Én élveztem!
A délelőttöm szokásosan telt. Ebéd után azonban útnak indultunk, hogy egy újabb uszodát fedezzünk fel. Nem is tudom hányadikat, ugyanis még nem tudok számolni!! :) A " pancsi-pancsi" szavak olyan izgatottá tettek, hogy alig tudtam elaludni az autóban, érkezésünkkor azonnal ki is pattant a szemem. A beíratkozás kicsit uncsi volt, de azután felpörögtek az események. Az öltözőben nagyon sok kortársra találtam. Mind beszélt vagy panaszkodott, az átöltözés idejére teljesen lekötötték a figyelmem. A medence partján végzett bemelegítő gyakorlatokat még kicsit felületesen hajtottuk végre. Apa még kezdő! (Neki ez volt az első órája.) A vízbe kerülve azonnal mosollyal jeleztem az elégedettségem. Az oktató bácsi hosszan okította a szülőket, addig én nagy élvezettel csapkodtam a vizet. Minden paskolásnál anyának törölgetnie kellett az arcát. Engem már nem zavar, ha viz fröccsen az arcomba. Régóta ezzel tréningeznek anyáék fürdéskor. Most alkalmat találtam, hogy Ők is megizleljék a fröcsit!
Ma két feladat elvégzését jelöltek ki nekünk, kezdőknek:
I. Arclocsolás: Ez úgy történt, hogy apa a bal karjára fektetett, picit maga elé húzott és a vezényszó elhangzása után a jobb kezével hullámot gerjesztett a fejem fölött, majd aggódó arccal magához ölelt, hogy kicsit megnyugtassam Őt. Ezt háromszor ismételtük, egyszer sem sírt. :)
II. Merülés segítséggel: Az oktatóbácsi egy "U" betűt rajzolt velem, úgy, hogy én a víz alá kerültem, onnan felbukkanva apa vállára érkeztem. Ezt ma csak egyszer csinálhattuk, jövő héten azonban már kétszer kell a szüleimmel. Itt sem sírt senki. Még anya sem! :)
Olyan jól sikerült minden résztvevőnek a fentiek elvégzése, hogy további jutalomfeladatot kaptunk:
III. Lebegés háton: Ekkor hanyatt fekszem a vizen, a fejemet pedig két kézzel tartják. Tíz másodpercig kell ezt a pózt megőrizni és háromszor ismételni. Ez is rutinfeladatnak bizonyult! Igy hát jutalmat kaptunk.
IV. Merülés segítség nélkül: Feri bácsi szendvicsfogásban a víz alá nyomott, majd elengedett és nekem egyedül kellett a felszínre evickélnem. Ott apa azonnal a vállára vett. Ez már nekem is sok volt. Köhécselve, pityeregve adtam a tudtukra, hogy ez NEM VICCES!!!! Miután úgy láttam, hogy megértették, huncut mosoly kíséretében csapkodtam tovább a vizet az arcukba. Nem titkoltan törlesztési szándékkal. :)
A második úszóórám programja ennyi volt. Mi még maradtunk kicsit a vízben, szabad program keretében kergettem a játékokat és csapkodtam kicsit a medence szélén lévő lefolyót.
Minderről sem kép, sem videó nem áll rendelkezésre, mert mindkét szülőm teljes lelkesedéssel velem foglalkozott, de higgyétek el a legszebb, a legbájosabb,a legaranyosabb, a legtündéribb, a legügyesebb, a legbátrabb és a legnagyobb HŐS voltam! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése