A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napi aranyozások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napi aranyozások. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 19., csütörtök

Ortopédia - Mini klinika és egy kis Zalán mondta...

Zalán nem tud rendesen járni, mert Achilles  és vádli megrövidülése van. A sarkát nem használja, folyton lábujjhegyen jár. Ha szólunk neki, akkor leteszi,de max. kettőt lép így és újra lábujjhegyezik. 2 évvel ezelőtt voltunk már orvosnál vele, ahol tornázást javasoltak. Néhány hét után elmaradtak a tornázások emiatt nem is javult a helyzet. Valamiért azt gondoltam, hogy ez csak egy rossz szokása és úgysem marad így, majd leszokik róla. Hát nem így történt...
Néhány héttel ezelőtt a tanítónéni szólt, hogy vigyük el orvoshoz a lába miatt. A gyermekorvosunk javaslatára felkerestük Dt. Terebessy Tamás ortopéd szakorvost, aki néhány héttel később időpontot adott nekünk egy vizsgálatra, amely vizsgálat a mai napon vált esedékessé.
Szerencsésen alakult a dolog, mert éppen ezen a napon elmaradt a délutáni tanítás az iskolában, így tanóráról nem hiányzott.. :) 
 Fél órával előbb érkeztünk a rendelőhöz és a kocsiban várakoztunk, s közben beszélgettünk az élet nagy dolgairól. Pl a karácsonyról... Piros és fehér díszeket szeretne a fára és még nem tudja pontosan, hogy mit kérjen a Jézuskától, de nagyon tetszik neki a LEGO NINJAGO. Arra kérdésemre, hogy hol látott olyat, azt válaszolta, hogy a Tomi vitt be...  Egyeztettük, hogy nem a mi Tomink, hanem az osztálytársa. Ebből a gondolatmenetből kanyarodtunk oda, hogy neki nem tetszik a Tomi neve, hogy került a P.... vezetéknév után a Tamás név. Nem illik össze....
Mondtam, hogy én választottam, és szerintem nagyon szép. A másik esélyes név a Péter volt. Elkezdte ízlelgetni... P.... Péter.... Felkiáltott, hogy az sokkal jobb lett volna, jobban illik a vezetéknevéhez! 
:))
Ezután az én nevem mondta ki, majd így szólt:
-A Te anyukád nagyon jó döntést hozott, amikor neked nevet választott, mert nagyon jól illik egymáshoz, jól rímel.
Ezen jót mosolyogtam, hogy a hét évesem milyen gondolatokkal van elfoglalva, miközben szívem elöntötte a mérhetetlen szeretet. Nem taglaltam neki a nevem eredetét, mert azonnal kérdezett:
-Téged, hogyan szólítottak az iskolában?
-Anikó és Ancsa - válaszoltam.
Ezzel az információval nem tudott mit kezdeni, s elmondtam neki, hogy két keresztnevem van. Megnézte a személyi igazolványomat, ELOVASTA a nevemet, majd azt mondta,  hogy Ő Panninak, Pannikának, vagy Pannusnak hívott volna, ha együtt járunk iskolába.
Az volt a válaszom, hogy jaj de jó, hogy nem jártunk egyszerre iskolában, mert akkor Ő nem lehetne most a kisfiam. Én pedig nagyon boldog vagyok, hogy Ő a kisfiam!!  Erre a felvetésre a 7 éves így válaszolt:
-Attól még élhettünk volna együtt! Összejöttünk volna és nekünk lett volna közös gyermekünk!!! 


:D :D :D 

Erre már nem tudtam szóhoz jutni, könnyesre nevettem magam...
Mondtam neki, hogy ezeket beírom a blogjába. Ezt a választ kaptam:
-Ha beírsz valamit vicces dolgot rólam a blogba, az nekem kíííínoos!!! Megalázó, mert mások is olvassák!

Megnyugtattam, hogy nem szeretném semmiképpen sem kínos, sem megalázó helyzetbe hozni, éppen ezért csak a szűk család olvassa, széles kőrben nem terjesztem.
:) 

Ilyen hangulatban mentünk be a rendelőbe, ahol nagyon kedvesen fogadtak és a doktor úr is nagyon kedves, türelmes volt. Alaposan megvizsgálta a Zalánt és megerősítette a korábbi diagnózist, Ő is tornát írt elő. Otthon naponta, gyógytornásznál hetente. előírta még, hogy készíttessünk neki éjszakai csizmát is és fél év múlva szeretné megnézni újra. Tájékoztatott arról is, hogy amennyiben eredménytelen lesz a terápia, akkor egy műtétet fog végezni rajta, de mindenképpen teljes értékű felnőtt lesz belőle, jól fog járni és nem fog sántítani sem. 
Ez megnyugtató, de azért szeretném, ha a műtétig nem jutnánk el, mindent megteszek, hogy a torna és a csizma eredményes legyen.







2014. október 7., kedd

Zalán mondta...

Kedd reggel, a többi napokhoz képest korábban kell ébreszteni a Zalánt, mert óvoda előtt a Tomit ki kell vinnünk az állomásra.
Egyébként 7:45 körül ébresztem, ha addig nem ébred fel magától, keddenként pedig 7 órakor. Így történt ma is.... :) simogatva ébresztgettem, felemelte a fejét, kinyitotta a szemét majd így szólt:
 -Miért ilyen korán ébresztettél??
-Honnan tudod, hogy korán van? -kérdeztem. Az ablak felé biccentve a fejét azt mondta: 
- Nézd meg a fény állapotát! Túl kevés... Ilyenkor még csak  5 vagy 6 óra van! 

:) :) :)

2014. augusztus 19., kedd

Zalán mondta...

Az idén (is) Horvátországban nyaraltunk. Tisno volt  a szálláshelyünk, de a környező városkákat, fürdőhelyeket kerékpárral felfedeztük. Eltekertünk Murterbe is... Ott Zalánnal ketten bámészkodtunk a bazár soron, mert a család másik felének ez nem izgalmas. :) 
Meglátott egy plüss Mignont a Gru meséből és szerette volna, ha megvesszük. Nem láttam kiírva az árát, így megpróbáltam lebeszélni róla. Mondtam, hogy hagyjuk itt, nézzünk szét máshol is... Mindenhol talált magának valamit klassz dolgot, de megvenni csak Minyit szerette volna. Így kérésének megfelelően visszamentünk Minyihez és mivel az általam megvásárolni kívánt hűtőmágnes is kapható volt ott, egy helyen letudtuk a dolgot. 
Jobban átnézve már megtaláltam Minyi árát, 30 kuna. Elmondtam Zalánnak, Ő nyugtázta. Kiválasztotta, én is a mágnest, fizettünk, majd távoztunk. Nagy boldogan vitte a legújabb szerzeményét megmutatni apjának.

Tovább kerekezünk, majd kb.10-15 perc múlva megkérdezte Tőlem: -Anya! Mennyibe került a hűtőmágnes?   
-20 kuna. - válaszoltam.

-Akkor 50 kunát fizettünk Minyiért és mágnesért! - vágta rá, szinte azonnal.


....



IMÁDOM!!!!!


Nem csak jópofa, hanem bátor is az én kisfiam, mert lecsúszott ezen a csúszdán... :)

2014. augusztus 1., péntek

Zalán mondta....

Ma van a szülinapom és Zalán lázasan  készített gyurmából ajándékot. Fehér színű "perces zacskót" és "nutella töltelékkel készült palacsintát". Amikor átadta azt mondta: 

-Tekintsd őket szülinapi ajándéknak, szívem hálájaként!!!    

Szólni sem tudtam a meghatottságtól....
Látta, hogy nem szólalok meg, így egy pici szünet után folytatta: 

-Ez azt jelenti: szeretlek! 

2014. június 16., hétfő

Zalán mondta....

Gyalogosan sétáltunk Zalánnal ügyeket intézni. Miközben haladtunk az ujjával mutatott valamire. Mondtam neki, hogy ne mutogasson, azt nem illik, nem szép dolog. Mire Ő:
-Akkor miért nevezték el ezt az ujjamat mutatóujjnak??????


:D :D :D

2014. március 26., szerda

Zalán mondta

Ma is együtt zuhanyoztunk, mint ahogy már évek óta, nap mint nap...
Arra lettem figyelmes, hogy a kisfickó alaposan szemügyre vett. Kis idő múlva megszólal:
-Én nem vagyok orvos,  (itt felvitte a hangsúlyt és néhány másodperces hatásszünetet tartott) , de nem olyan a tested, mint a többi nőé!
-Hanem milyen? - kérdeztem tőle.
-Csíkok vannak rajtad. - hangzott a válasz!

:) :) :)

Elmeséltem neki, hogy a csíkokat neki (is) köszönhetem... :)

2014. március 25., kedd

Zalán mondta...

Dunaújvárosba készültünk, Dr.Sípos Edit pulmonológus szakorvoshoz, hogy kivizsgálja Zalán fél éve tartó köhögését. Már csak a cipő és a kabát felvétele volt hátra... Kérdeztem a kisfiam, hogy melyik cipőt vegyük fel. Legnagyobb meglepetésemre nem a legújabb kedvencét választotta. Azt mondta:
-A Doktornénihez nem való menő cipő, hanem csak egy sima átlagos.


:) :) :)


Útközben elhaladtunk egy temető mellett. Megállapította, hogy nagyon sokan meghaltak már... Érdekelte a téma, hosszasan beszélgettünk róla. Öregedésről, elmúlásról, születésről. Amikor az került szóba, hogy én is meg fogok halni, akkor mondtam, hogy majd neki kell eltemetnie. Mire Ő:
-Én nem foglak téged eltemetni....
-Hát akkor mi lesz velem? Hogy kerülök a temetőbe?-kérdeztem.
-A többiek is a fiaid!!! -hangzott a válasz.


:) :) :)

2014. március 19., szerda

Zalán mondta

Kinézett a nyitott ajtón és ideszaladt hozzám:
-Anya! találtam egy furcsa fát! Gyere, nézd meg!
Kérésének megfelelően elmegyek az ajtóhoz, miközben felkészít:
-A szomszédban van!
Megállok az ajtónál és keresem a szememmel, hogy hová mutat, s közben mondja:
- Látod? Ott van! Fehérek a levelei!!

:D :D :D

Tavasz lévén, teljes virágzásba borult a szemben lévő szomszédék fája...

2014. március 17., hétfő

Zalán mondta...

Apa úgy döntött, hogy kicsit szeretne leadni a súlyából... Erről beszélgettünk amikor a Zalán azt mondta nekem:
-Én nagy hasú apát szeretnék!!!!! Ne fogyózzon, amíg itthon vagyok, mert addig nagy hasú apát szeretnék!!

Ebből az egész mondatból leginkább az ütötte meg a fülem, hogy "amíg itthon vagyok"...

-Meddig vagy itthon????-kérdeztem Tőle.
-Addig, amíg nagy leszek, és keresek egy nőt és szerzek egy házat magamnak!

:O :O :O

2014. január 24., péntek

Zalán mondta...

Zalán nagyon rossz evő. Alig van étel, amit szívesen eszik. Nem képes (vagy csak nagyon ritkán) végig ülni egy étkezést. 2-3 falat után elszaladgál az asztaltól. Ezzel pedig általában felbosszant. Ezt próbálja megelőzni, amikor nem szó nélkül szaladgál el, hanem engedélyt szeretne kérni. Ma is mérgelődtem picit vele, mert nem akart enni. Így nem mert az asztaltól elszaladni, hanem megkérdezte: -Megnézhetem, hogy milyen mese van a TV-ben? Erre nem kapott választ, hanem ismét mérgelődésbe kezdtem. Mondtam: nem igaz, hogy folyton elszaladgálsz, nem létezik, hogy nem vagy képes az asztalnál maradni egyetlen étkezést sem, ... stb. Még a mondandóm végére sem értem, amikor így szólt a kisfiam: -Ezt NEM-nek veszem... 

:D :D :D


A másik gyenge pontunk, az esti alvás. A szokásos szertartás után lefekszik és képtelen elaludni. Kb. 1 órát beszél, játszik, meg ki tudja, hogy mit csinál, mindenfélét kitalál, beszél, kérdez, stb., hiába követek el bármit, ezen sajnos nem sikerül változtatni. Egy idő után kihoz a béketűrésből és felemelem a hangom... Ma is így történt. Rászóltam emelt hangon: -Elég! Nem akarok több hangot hallani, tessék aludni!  Mire Ő így szólt, csak úgy félhangosan, elsősorban magának mondva: -Miért ilyen gorombák a szüleim???

:O :O :O

2014. január 8., szerda

Zalán mondta...

Ma zuhanyozás közben azt mondta Zalán:
- Emlékszel, hogy van az ovódában 2 barna bőrű gyerek?
-Igen, emlékszem.-válaszoltam.
- Ők mitől ilyen barnák? Igy születtek? - kérdezett tovább.
-Igen, ők így születtek. -válaszoltam.
-De ők magyarul beszélnek, itt születtek Magyarországon, pedig az ilyen színűek más országban szoktak születni... Hogyan lehet, hogy ők a mi országunkban születtek? -tette fel a kérdését.


:O :O :O

Miután felszedtem az állam a kőről, természetesen megválaszoltam neki a kérdést. Elmondtam, hogy előfordul olyan, hogy pl. az édesanyja magyar és az édesapja pedig barna, nem magyar férfi, és a kisgyermek pedig apukájától örökli a bőre színét. Édesanyja itt szüli meg a mi országunkban, itt jár ovódába, iskolába, magyar gyermek, csak a bőre színe barna.
Mire újabb kérés érkezett:
-De az anyukája narancs színű, mint mi?

:D :D :D

Zalán mondta...

Zami nagyon szeret apukájával játszani. Leginkább megmászni szereti, mindig, minden lehetséges helyzetet kihasznál. Ha fekszik, akkor a hátára mászik, ha ül, akkor a nyakába, ha háton fekszik, akkor pedig a lábaiból csinál "játszóteret". Ma éppen a nyakába mászott, apa játszott is vele egy kicsit, de hamar elhangzott a már jól ismert mondat: -Most ennyi volt, mennem kell dolgozni. Apa felállt és elindult vissza a számítógép elé. Csakhogy a Zalán nem nagyon akarta ezt tudomásul venni, követte apját. Továbbra is játszani szeretett volna, nem hagyta dolgozni. Apa egy kicsit elveszítvén a türelmét így szólt hozzá:
-Zalán! Úgy tűnik, hogy meg kell nevelni Téged! Mire a kisfiúnk így szólt:
-Én meg vagyok nevelve... csak egy kicsit kópé vagyok!

:D :D :D

2014. január 6., hétfő

Zalán mondta...

Nem jellemző hogy puffasztott rizst kerül a konyhánkba, de most megtörtént... Falatozgattam egy szeletet, amikor a kisfiam megkérdezte: -Mit eszel anya? Megkóstolhatom?
-Persze!-válaszoltam, miközben már nyújtottam is felé. Beleharapott, majd így szólt:
-Pfúúúúj! Ez rossz!! Ennek eldobott papír íze van!!!

:D :D :D

2013. november 16., szombat

Zalán mondta...

 Zalán ma egy filmet nézett, melynek az elején a főhős nagyapja, a vége felé pedig a főhős nagyanyja is meghalt. Így kommentálta felém az eseményt:

"-Anya! A mama is elkapta a meghalást, mint ahogyan a papa."


 :)

2013. november 6., szerda

Zalán mondta...

Ülünk az asztalnál, ebédelünk. Kb. 5 perc után elhanzik Zalán szájából a már jól ismert mondat: -Várj egy picit! Mindjárt jövök! - s közben  pattan is le a székéről, s a mondat vége már a gyerekszobában hangzik el. Kb.10 másodperc múlva már jön is vissza és így szól: -Hová lett a puhító? 
Nézek rá bambán, mert fogalmam nincs, hogy mit keres... Látszólag minden az asztalon van, amit 10 másodperccel ezelőtt ott hagyott.
-Milyen puhító?- kérdezem.
-Hááát, ami a székemen szokott lenni és puhán tatja a seggem!!! - hangzik a válasz.

:D :D :D

2013. november 3., vasárnap

Zalán mondta...

A fogkeféket és a fogkrémeket külön egy-egy fogmosópohárban tartjuk. Egyikben kizárólag 4 fogkefe van, a másikban a fogkrémek. Valamilyen érthetetlen okból ezek időnként összekeverednek... :) Mindkét pohárban található fogkefe is és fogkrém is. Ilyenkor Zalán helyre teszi őket, némi morgolódással, hogy miért is nincsenek ezek a tárgyak a helyén...
Ma viszont határozottan így szólt: -Még HÁNYSZOR mondjam el, hogy a fogkeféknek a fogkeféknél van a helyük, a fogkémeknek pedig a fogkrémeknél???? - és helyretette őket.
:D :D :D :D
Így van rend...

2013. szeptember 3., kedd

Zalán mondta...

Első nap hazaérkezett az óvodából:

-Apa! Házikó lett a jelem!!!
-Igen?- szól apja, de a Zalán már folytatta:
-Az nem veszélyes.
-??? -néztünk kérdőn és értetlenül, de nyugtázta apa: -Nem, az nem veszélyes. Mi lett volna a veszélyes?
Zalán határozottan rávágta:
- Hát a láncfűrész!!!!

:D :D :D


2013. augusztus 8., csütörtök

Zalán mondta...

A minap a teraszon grilleztünk, beszélgettünk, vacsoráztunk, élveztük a nyarat.:) Eközben a Zalánra rászállt légy is és szúnyog is. Amikor már többedszer hessegette el magáról őket, így szólt: 
-Ezek a legyek és szúnyogok nem tudják, hogy nem vagyok légy és szúnyogtartó???? 
:D :D :D

2013. július 22., hétfő

Zalán mondta...

A konyhában együtt ebédeltek a Tomival. Mesélte az úszós élményeit, majd elkezdett folyni az orra.
 Kifújta és azt mondta a Tominak:
-A többi rongyom bent vagy a hálószobában, a legalsó fiókban... A hálószoba az, amelyikben anya és apa alszik... A MI anyánk és az ÉN apám...


(A kisbabakori textil pelenkát Ő rongy-nak hívja, és most, hogy meg van fázva, azt hordozza magával, abba törli az orrát).

2013. július 21., vasárnap

Zalán mondta...

Tegnap este pizzát készítettem. Épphogy elkezdtem, amikor a kisfickó beszaladt a konyhába és határozott komolysággal így szólt: - Mit tudok segíteni??

(Meg kellett zabálnom!)