2010. október 31., vasárnap

2 szülinapom

A mai nap úgy kezdődött ahogy a többi, egészen a déli alvásomig semmi változás nem volt. Viszont amikor felébredtem sok-sok lufi között találtam magam, melyek között ajándékok bújtak meg. Nagyon boldogan vetettem bele magam a hatalmas táskába és szedegettem ki belőle az ajándékokat.





Ezzel még szinte nem is végeztem, amikor megérkeztek Éviék, majd a Nagyiék és végül a  Keriék is befutottak. Mindenki hozott nekem ajándékot, nagyon vidám voltam. 
Anya hidegtálakat készített, ezzel kínálta a vendégeket. 


Később a "nagyokkal" lufi dobálásba kezdtünk, melyhez a felnőttek is csatlakoztak. Pillanatok alatt igazi jó hangulat kerekedett.
A szülinapi tortám volt még hátra, amelynek igazán örültem, mert Villám és Cimbi formát öltöttek. Volt rajta 2 gyertya is, amit EGYEDÜL fújtam el. :) 



Apával is tortáztunk, hiszen ez a mai nap nem csak az én születésnapom, hanem az Övé is. 



 Íme egy kis "összesítő"  :)

2010. október 2., szombat

23 hónapos lettem

Régen jelentkeztünk...
Immár betöltöttem a 23 hónapot, már csak 1 hónap van hátra a születésnapomig. :)
A horvátországi nyaraláskor beindult "beszélgetésem" nem csak átmeneti volt, azóta folyamatosan mondom a magamét, mindent szót megpróbálok kimondani, több-kevesebb sikerrel. Az első szótag leginkább sikerül. Nem vagyok egy halk srác, mindig mindent hangosan, sőt, inkább kiabálva igyekszem a környezetem tudtára adni. Minden ki tudok fejezni, egy kis beszéd és egy kis mutogatás szükséges hozzá, a családom jól megérti. Szóval így kommunikálunk mostanság. :) A szüleimnek leginkább az "a-nyi" és az "a-pi " szó tetszik, de anyánál dobogós még a szamár hangja is: i-á, és a ka-ka-ó.
A színekkel még hadilábon állok, néha úgy tűnik anyának, hogy jól tudom melyik a kék szín, de máskor rácáfolok erre. Az viszont biztos, hogy jól látom  a színek közti különbséget, mert amikor a közel 100 db színes labdáim kiszabadulnak a kosárból, akkor színenként szét tudom őket válogatni.
Enni sajnos nem jól tudok, anya teljesen tanácstalan ezzel kapcsolatban. Semmit sem akarok rágni, mindent azonnal le szeretnék nyelni. Sajnos ez időnkét okoz egy kis bonyodalmat. Hiába kérik és mutatják a szüleim, hogy hogyan kell rágni, nekem nem akar menni. Mozgatom az állkapcsom, hogy "nyam-nyam", de az étel a nyelvemen marad, és nem kerül a fogam közé. Anya nem tudja, hogy mit és hol rontott el, mert nem volt mindig így és az idő előrehaladtával egyre rosszabb. Ezt  a hétvégét szemelte ki arra, hogy neten egy kicsit utána olvasson a témának.
A mozgásom még mindig gyors, és rendkívül aktív. A legnagyobb kihívás eddigi életemben az ugrálás megtanulása volt. Sokat küzdöttem érte, de mióta megtanultam gyakran ugrálok. Egyre nagyobbakat és roppant boldog vagyok, amikor ezt csinálhatom. Amíg kicsi voltam :) mindig tapsoltam, ha valamit sikerült megcsinálnom vagy, ha valamiért ügyes voltam. Az utóbbi időben viszont ugrálok és hangosan kiabálom, hogy hurrá! hurrá!. És persze időnként tapsolok is közben. :)
Jó kedélyű, vidám kissrác vagyok, szívesen ismerkedem. Nem félek az idegenektől. Az üzletben bárkit kézen fogok és körbemutogatok neki mindent. :D De ezt megteszem számomra idegen helyen is. :) 
Nagyon-nagyon szeretem a kisautókat, kamionokat. Leginkább ezeket tologatom, sorba rakom őket, brümmögök velük. Az udvaron a motor és a fűnyíró a favorit.
A súlyom 13.440 gramm, a magasságom 86.5 cm. A ruháim 86-92-es méretűek. A cipőim 23-24-esek, de nem a talpam hossza, hanem lábfejem magassága miatt szükséges ekkora méret.