Zalán, a bátor

Kerékpár ügyben nem történt előrelépés, még keresem a megfelelőt. Zalán mozgásigénye nagy, nem olyan mint a bátyja volt, hogy leül és órákig képes egy helyben ülni. Neki futni, mozogni kell, így egészen más fajta játékokra van szükségünk. Mint írtam korábban a motort nagyon szereti, de hamarosan kinövi, illetve más jellegű mozgásra is rá szeretném venni. Ebből a megfontolásból vettem neki egy 3 kerekű rollert. Az első 1-2 napban nagyon lassan és nehezen jutott vele előre, de nem adta fel. Szereti a kihívásokat, szereti feszegetni a teljesítőképessége határait, annak ellenére, hogy az ismeretlen dolgokkal szemben az első időben elég bátortalan, visszahúzódó. Már jobban boldogul vele, de ha figyelembe veszem, hogy a motorral hogyan közlekedik, akkor fog még ez tovább fokozódni.  

A fent leírtakat bizonyítja az is, hogy a legutóbbi kirándulásunk alkalmával megálltunk egy légvárnál. Ő találta ki, hogy ugrálni akar és mikor megteremtettük a feltételeit, akkor már nem akart bemenni. Apja dobta be, ahonnan el sem akart mozdulni. Annyira azért nem félt, hogy visszaforduljon, de beljebb sem akart menni. Jó 10 perces kérlelés, biztatás után kezdett el haladni, félve, bátortalanul. Újabb 10 perc után már nem volt félelme, bátran, vidáman mászott fel és csúszott le!  

Névnapom

A névnapomat egy kicsit szétszórtan köszöntötték a családtagjaim. Anyáék a napján, akiktől kaptam egy homokozó szettet és egy kisvasutat. Nagyon örültem neki, hiszem még nem volt ilyen játékom. Gyorsan össze is raktam a síneket és már zakatolt is a csihu rajta. :) Olyan izgatott voltam, hogy azon a napon alig tudtam elaludni. :)Köszi szüleim! :)

A Nagyi néhány nappal később köszöntött fel. Hozott nekem rengeteg szilvás gombócot – ami a legfinomabb a világon-, még több őszibarack befőttet, azt ugyanis szintén nagyon szeretem. A pénzen, amit kaptam Tőle anya kerékpárt nézeget… Köszi Nagyi!

A Keriék a következő hétvégén köszöntöttek fel, kaptam egy hatalmas, szétcsavarozható úthengert, amelyhez tartoznak szerszámok, útjelző táblák és terelő bólyák. Jó játék, tetszik nekem! Köszi Keriék! :)

Éviék még később jöttek, mert a Málna érkezése felborított a világot. :) Már két hetes az unokahugim, így hát elsétáltak tegnap, babakocsival. Kaptam Verdás kirakót, könyveket, de leginkább a Villám távirányítású autó izgatott fel! Nagyon boldogan, nevetgélve, izgatottan bontogattam a dobozt és alig tudtam kivárni, hogy az Évi behelyezze az elemeket. Végre helyére került minden és izgatottan vettem birtokba az autót. Csakhogy az elkezdett hangosan zenélni!  Azt sem tudtam hová bújjak!!! :( Nagyon megijedtem tőle és már nem akartam vele játszani, félve, nagyívben kezdtem el kerülni. Amúgy sem vagyok valami bátor, mert az utóbbi időben folyton sárkányoktól félek… Sárkány van a spájzban, a bokorba, a sötétben, az udvaron, az utcán… Szóval erre a meggyengült idegállapotra nem túl jó nekem ez a  zenélő autó.  A tegnapi napon nem is haverkodtunk össze. Egész este a könyvekkel játszottam, azokat olvasgattam.

 Ma reggel apának kávézós vendége volt és neki meg kellett mutatni az autómat, de én félve menekültem, amikor meghallottam a zenét. Apa aztán megoldotta a dolgot… Szétszedte az autómat és megszüntette a hangját!! Huhúúúú, de jó!!! Nem akartam megfogni a távvezérlőt, de anya megmutatta, hogy nem zenél. Félve vettem át tőle és nagyon lassan oldódott a köztünk lévő feszültség… Kb. 1 óra múlva már jobban voltunk, a délutáni alvásnál pedig már együtt szunyáltunk. Ébredés óta pedig folyton együtt játszunk! :) Köszönöm Éviék! 

Gyermek kerékpár vásárlás előtti gondolatok

A gyerek bicikli egy nagyon hasznos dolog. Azonban manapság már annyi féle gyermek bicikli van forgalomban, hogy a szülő nem tudja, vagy csak nagyon nehezen, hogy milyet vegyen gyermeke számára.

Először is ott vannak ezek a műanyag kis lábbal hajtható motorok. Az én fiamnak is van, imádja, van egy bentre és van egy az udvarra.  Nincs olyan nap, hogy ne használná őket. Gondoltam tovább kellene lépni, mert a pedálos járműveket nem használja. 

Kapott a névnapjára, még tavaly, 3 kerekű, szülői tolókaros triciklit.  Ugye ilyen korban  általában ez a jármű az, amit a szülők megvesznek. Mi is "beleszaladtunk" ebbe a típusba, amit eddig nagyon is élveztünk, hiszen babakocsi helyett tökéletes találmány. A gyerkőc jól lát belőle, megmarad az az illúziója, hogy Ő vezeti, nagynak érzi magát, hiszen már járművel közlekedik az utcán... és most jön a de! :) Ezt a fajta járművet nagyon nehéz megtanulni tekerni, mert nem teste alatt kell tekerni, hanem előtte, ugye az első keréknél van a pedál. Korábban azt hittem, hogy a Zalán az ügyetlen, de olvasgatva egy kicsit a témában és más anyukákkal folytatott beszélgetések kapcsán rá kellett jönnöm, hogy ez nem csak a mi problémánk. 

A szomszédunkban lakó nagymamához gyakran járó, Zalánnal egyidős kisfiú a négykerekű biciklit már jól tekeri, de a 3 kerekűt még nem tudta megtanulni.

Így most elkezdtünk négykerekűt keresni... . Ezekből a gyerek biciklikből  van többfajta méret. A 10"-os a legkisebb, de annak szintén az első keréknél van a pedál, így ez már nem kerülhet szóba. A következő 12"-os méretű, ebben kell gondolkodnunk, ez biztosan elég lesz gyermekünk 5-6 éves koráig. Azért is jobb választás egy ilyen gyerek bicikli, mert ezt jobban ki tudja használni, ugyanis állítható az ülése és a kormánya is.  A legfontosabb, hogy láncvédővel szerelt legyen.  A támasz kerekeket, pedig ha már a gyermek biztonságosan tud közlekedni le lehet venni. Ezen egyből meg tud tanulni biciklizni, illetve egyensúlyozni a gyerek biciklin. Jó, ha van kosara, hogy a gyermekkel járó legfontosabb dolgokat bele tudjuk tenni, de ez el is hagyható. Ami viszont szerintem szintén fontos, hogy legyen leszerelhető szülői tolókarja, viszont ez már nehezebb dolog, szinte nem is lehet látni ilyet. Pedig egy kerékpározni és forgalomban közlekedni még nem tudó gyermeket ültetünk rá, tehát ez az egyetlen dolog ami összekapcsolja a szülővel. Az a félelmem, hogy tegyük fel néhány nap alatt megtanul kerékpározni, majd újabb néhány nap alatt magabiztosságot is szerez, s ha útnak indulunk utol sem érem... Márpedig mi szeretnénk utcán is használni ezt a kerékpárt. Már hetek óta bújom a netet, de csak egyetlen kerékpárt találtam, amit ezen a téren megfelelő. A kross kubus a fiús modell, a kross maja pedig a csajos. A beszerzési lehetőségek is elég korlátozottak. Gondoltam, keresek külön felszerelhető szülői tolókart, de azt sem találtam...

Azon csodálkozom, hogy a gyártók miért zárkóznak el ennyire a témától? Lehet, hogy csak néhány hónapig van rá szükség, értem én, hogy egy 4-5 éves gyermekkel már nem így közlekedik az ember, na de addig...? 

Ráckevei kirándulás

Mivel ma szép idő volt, úgy döntöttünk, hogy egy kicsit lemegyünk tekerni. Készülődés közben eldöntöttük, hogy a tassi zsilip a cél. 11 óra körül indultunk. Jól haladtunk, hamar odaértünk. Átmentünk rajta és azt gondoltuk, hogy a szigeten is tekerünk egy kicsit. Láttuk, hogy a lakókocsis horgászok már birtokba vették a partot, sokan voltak.  Megálltunk egy helyen, ahol épp nem volt senki. Zami boldogan szaladgált össze-vissza.

Előkerült a hátizsák tartalma. Apa azt mondta, hogy nem éhes, a gyerkőcbe próbáltam beletömködni 1-2 falatot. Kb. fél órás pihenő után azt a döntést hoztuk, hogy még nem fordulunk vissza, haladunk tovább. Makád magasságában egy kicsit eltávolodtunk a parttól, de az út remek volt, kifejezetten jó minőségű.  A következő megállónk Makád és Szigetbecse között, egy a párom által buszmegállónak nevezett építménynél volt. Esőház lehetett, vagy kitudja…

Itt néztünk először Nokia térképet és meghoztuk a döntést: nem fordulunk vissza, hanem irány Ráckeve! Már csak 15 km és elérjük a hidat, ahol át tudunk menni a másik oldalra. Elfogyasztottuk az ételt, ittunk, a Zami is kiszaladgálta magát és indultunk tovább. Igazán kellemes volt az idő, forgalom egyáltalán nem volt, néha 1-1 autó járt ezen az úton. Egymás mellett tudtunk bicajozni, beszélgettünk nézelődtünk. Nagyon sok szép kis nyaralót, hétvégi házat láttunk. Nagyon jó kis kikapcsolós, családi program volt, kifejezetten jól éreztem magam. Így értük Szigetbecsét, majd Ráckevét. A ráckevei parti sétány nagyon szép. Gyönyörű fűzfákkal, remek kilátással a Dunára.

A partról lehet megtekinteni a Hajómalmot is, amely lakossági kezdeményezésre, a tavalyi évben készült el.

Ezután elsétáltunk fagyizni, majd elindultunk a hídon át, visszafelé a másik oldalon.

Ez a fele nincs olyan szép, valamint az út is sokkal rosszabb. Porontyunk elálmosodott, már éppen elaludt, amikor apa hátradöntötte az ülését, csakhogy Ő ezt nem szereti és ez épp elég volt ahhoz, hogy a mai alvása 34 másodperc legyen. : ) Az autóban is meg kell várni, hogy teljesen elaludjon, csak akkor lehet hátradönteni az ülést, akkor már nem ébred fel rá. Kicsi kora óta nem tudja elviselni, ha félig fekvő helyzetbe hozzuk. Emiatt nem szerette már a hordozót sem. Vagy ül, vagy fekszik… Nincs átmenet : ) Nem volt rossz kedve, szívesen veszi, ha kerekezünk. Nézelődik, magyaráz, érdeklődik a környezete után.

Dömsödnél feljöttünk a parttól és a gáton haladunk Tassig, majd a jól megszokott úton hazatekertünk. Tasson még megálltunk egy kicsit a játszótéren, majd fél 7-re haza is értünk.

Kellemes, szép nap volt, remélem még sok ilyenben lesz részünk. : )