A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazás. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. május 6., szerda

Utazgatok

Tegnap is és ma is, apa üzleti ügyek miatt útra kelt és anyával együtt vele tartottunk. Tegnap Budapesten voltunk, ma pedig Győrben. Ilyenkor a bébihordozóban utazom, amit nem nagyon szeretek, ám anya közelsége ezt is feledteti velem. Csak akkor görbül a szám, amikor alváshoz készülődve oldalra szeretnék fordulni... Abban  a zárdában azt ugye nem lehet. Így végül arra kényszerülök, hogy hanyatt fekve szunyáljak. Ezt leszámítva jó dolog utazni, folyamatosan újabb és újabb látnivalók tárulnak elém. Szívesen nézelődöm. 
Már az étkezések miatt sem kell megállni, mert kanállal eszem és menet közben is be tudok dobni egy üveg bébiételt.
Sajnos anyával mindkét nap összetűzésbe keveredtünk, persze nem is értem, hogy miért nem tartja jó mókának azt, ha falattal a számban elkezdek brümmögni! Nekem nagyon tetszik! :o) Alig várom, hogy tele legyen a szám, mert akkor olyan könnyű "motorozni".( Apa így nevezi ezt a szokásomat.) Minél nagyobb falat van a számban, annál több repül szét! Én nagyon szeretek ilyet játszani. A tegnapi út során még csak néha-néha csináltam, de ma már minden falatnál eszembe jutott! Minden brümmögés után fülig ér a szám, nagyon élvezem! Csak az árnyékolja be egy kicsit, hogy anya nem ilyen boldog. Össze-vissza mérgelődik, felemeli a hangját, autó kárpitot, ruháimat, az Ő ruháit, hordozó huzatot és hasonló, számomra ismeretlen dolgokat emleget. Otthon is szokott mérgelődni, de nem ennyire. Pedig minden falat után igyekeztem jobban és jobban csinálni, hátha észreveszi anya is, hogy ez egy szuper elfoglaltság, de sem tegnap, sem ma nem sikerült vele megszerettetnem. Nem baj, nem adom fel, minden nap gyakorlok és igyekszem majd rávezetni, hogy motorozni jóóóóóóóóóó! :o) 
Jól fejlődök, mert régebben csak evésnél játszottam ilyet, de mostanra már innivalóval is meg tudom csinálni. Anya mindennap szörnyülködik, várja, hogy majdcsak "elfelejtem", de én okos vagyok, nem olyan könnyen felejtem el, amit már egyszer megtanultam. ;o)

2009. január 12., hétfő

A nagy utazás

Péntek reggel becsomagoltak a szüleim, betettek az autóba és elindultunk életem első nagy útjára. Magdeburg volt a célállomás, 1111 km. Elég jól viseltem, de azért hiányzott az esti családi játék. Kicsit féltem is a kocsiban, mert este, amikor csak a suhanó fényeket láttam, bizony sírva fakadtam. De aztán anya megvigasztalt. Ez olyan jól sikerült, hogy elaludtam vacsi és fürdés nélkül, és csak szombat reggel ébredtem a szállodai szobánkban.









Jókedvűen, üdén és éhesen keltem, de anya gyorsan megtömte a pocim. Jól éreztem magam egész nap, városlátogatás volt a program.
Este anyával együtt zuhanyoztunk, kicsit meg voltam szeppenve, de nem sírtam. Aztán vacsi és mire apáék hazaértek már szunyáltam is. Reggel ismét békésen, gőgicsélve ébredtem. Anyáék kértek ugyan a számomra kiságyat, de velük aludtam a nagyágyon. ;)
Itt a szállodát térképezzük fel, próbálom én emelgetni fejem, hogy kilássak a babakocsiból, de bizony nem nagyon megy... 

Vasárnap még szétnéztünk a városban, megnéztük az Elbát, a folyókereszteződést, néhány szép épületet, sétáltunk kicsit a központban és elindultunk haza.
Szóval jó volt, a hazafelé utón is egyszer megilyedtem, akkor apa vígasztalt meg és aludtam hazáig. Úgy összegezték a szüleim az utat, hogy jól viselkedtem, jól bírtam a "gyűrődést".