Zalán mondta...

Zalán nagyon rossz evő. Alig van étel, amit szívesen eszik. Nem képes (vagy csak nagyon ritkán) végig ülni egy étkezést. 2-3 falat után elszaladgál az asztaltól. Ezzel pedig általában felbosszant. Ezt próbálja megelőzni, amikor nem szó nélkül szaladgál el, hanem engedélyt szeretne kérni. Ma is mérgelődtem picit vele, mert nem akart enni. Így nem mert az asztaltól elszaladni, hanem megkérdezte: -Megnézhetem, hogy milyen mese van a TV-ben? Erre nem kapott választ, hanem ismét mérgelődésbe kezdtem. Mondtam: nem igaz, hogy folyton elszaladgálsz, nem létezik, hogy nem vagy képes az asztalnál maradni egyetlen étkezést sem, ... stb. Még a mondandóm végére sem értem, amikor így szólt a kisfiam: -Ezt NEM-nek veszem... 

:D :D :D


A másik gyenge pontunk, az esti alvás. A szokásos szertartás után lefekszik és képtelen elaludni. Kb. 1 órát beszél, játszik, meg ki tudja, hogy mit csinál, mindenfélét kitalál, beszél, kérdez, stb., hiába követek el bármit, ezen sajnos nem sikerül változtatni. Egy idő után kihoz a béketűrésből és felemelem a hangom... Ma is így történt. Rászóltam emelt hangon: -Elég! Nem akarok több hangot hallani, tessék aludni!  Mire Ő így szólt, csak úgy félhangosan, elsősorban magának mondva: -Miért ilyen gorombák a szüleim???

:O :O :O

Zalán mondta...

Ma zuhanyozás közben azt mondta Zalán:
- Emlékszel, hogy van az ovódában 2 barna bőrű gyerek?
-Igen, emlékszem.-válaszoltam.
- Ők mitől ilyen barnák? Igy születtek? - kérdezett tovább.
-Igen, ők így születtek. -válaszoltam.
-De ők magyarul beszélnek, itt születtek Magyarországon, pedig az ilyen színűek más országban szoktak születni... Hogyan lehet, hogy ők a mi országunkban születtek? -tette fel a kérdését.


:O :O :O

Miután felszedtem az állam a kőről, természetesen megválaszoltam neki a kérdést. Elmondtam, hogy előfordul olyan, hogy pl. az édesanyja magyar és az édesapja pedig barna, nem magyar férfi, és a kisgyermek pedig apukájától örökli a bőre színét. Édesanyja itt szüli meg a mi országunkban, itt jár ovódába, iskolába, magyar gyermek, csak a bőre színe barna.

Mire újabb kérés érkezett:

-De az anyukája narancs színű, mint mi?

:D :D :D

Zalán mondta...

Zami nagyon szeret apukájával játszani. Leginkább megmászni szereti, mindig, minden lehetséges helyzetet kihasznál. Ha fekszik, akkor a hátára mászik, ha ül, akkor a nyakába, ha háton fekszik, akkor pedig a lábaiból csinál "játszóteret". Ma éppen a nyakába mászott, apa játszott is vele egy kicsit, de hamar elhangzott a már jól ismert mondat: -Most ennyi volt, mennem kell dolgozni. Apa felállt és elindult vissza a számítógép elé. Csakhogy a Zalán nem nagyon akarta ezt tudomásul venni, követte apját. Továbbra is játszani szeretett volna, nem hagyta dolgozni. Apa egy kicsit elveszítvén a türelmét így szólt hozzá:
-Zalán! Úgy tűnik, hogy meg kell nevelni Téged! Mire a kisfiúnk így szólt:
-Én meg vagyok nevelve... csak egy kicsit kópé vagyok!

:D :D :D

Ismét ovi

Vége az ünnepeknek, ismét nekifutunk az óvoda projeknek. Már tegnap menni akartunk, de egyszerűen nem tudtam felkelteni a kisfickót. 

Este mindig alkudozik fürdés és elalvás előtt. Amikor szólók neki, hogy indulunk zuhanyozni, rendszeresen ezek a mondatok hangzanak el: -ÓÓÓhh, ne mááár!!! Még meg akartam nézni ezt a videót/mesét! Vagy: még ezt a játékot be akarom fejezni! 

Ilyenkor közlöm vele, hogy rendben, még van 1-2 perce, addig fejezze be és utána fürdünk. 

Ezután általában már nincs probláma, fut vetközni és zuhanyozni. A következő "csatánk" ágybakerülés után zajlik. Folyton beszél, kérdez, sutyiban tv-t néz. Ha megfordul az ágyában, akkor átlát a mi szobánkba és látja a tv kb 1/4 részét. Amikor észreveszem, akkor "rendet" kell tennem az ágyában. :) olykor akár 1 óra is eltelik a lefekvése és az elalvása között. Szokott közben unatkozni, "szenvedni". Ilyen kérdések fogalmazódnak meg benne: -Mikor lesz már reggel? Hány órát kell aludni? Megválaszolom, hogy 10 órát, majd 2 perc múlva megkérdezni, hogy hány óra van még a 10-ből? :D 

Amikor megkérem, hogy csukja be a szemét és aludjon, akkor azt válaszolja, hogy Ő nyitott szemmel alszik, sosem csukja be a szemét. :) 

Ilyen és ehhez hasonló csatározások között végül elalszik. Éjszaka nem ébred fel, jól alszik, gyakran álmodik, beszél :) álmában.

S amennyire nem szeret elaludni este, annyira nem szeret felkelni reggel. :) Valószínű, hogy éppen olyan éjszakai bagoly, mint mi vagyunk. ;)

Ha magától ébred, akkor fél 9 és 9 óra között teszi ezt. Természtesen ez ovihoz kicsit késő, ezért ébresztgetnem kell. Ilyenkor sajnálja, hogy reggel van. :) Este úgy érzi, hogy sosem lesz reggel, reggel pedig úgy érzi, hogy még nem lehet reggel.

Ma reggel is símogatom, keltegetem, mondogatom, hogy jó reggel! Válaszol, hogy jó reggelt, de nem nyitja ki szemét. Ha ilyenkor békén hagyom, akkor már vissza is zuhan álomba. Ma reggel megkérdeztem Tőle, hogy ilyen álmos vagy? Mire Ő csukott szemmel azt válaszolta, hogy : -Neeeeeem!  CSAKNEM lehet reggel, ezért alszom. :)

Ugyanis sosem vállalja el, hogy álmos... Amikor ásit: nem álmos, csak ásított. Este: nem álmos, nem kell aludni. Reggel: szintén nem álmos, csak még nincs reggel, azért alszik. :D 

Volt egy reggel, amikor szintén ébresztgettem s amikor már szólni tudott, azt mondta. Puff, már reggel is lett? 

Ílyen előzmények után rendszeresen későn érünk az oviba. Ma pl. fél 9 után pár perccel.

Jól érezte magát, nem érte újabb "támadás". Íme náhány ovis kép:

Zalán mondta...

Nem jellemző hogy puffasztott rizst kerül a konyhánkba, de most megtörtént... Falatozgattam egy szeletet, amikor a kisfiam megkérdezte: -Mit eszel anya? Megkóstolhatom?
-Persze!-válaszoltam, miközben már nyújtottam is felé. Beleharapott, majd így szólt:
-Pfúúúúj! Ez rossz!! Ennek eldobott papír íze van!!!

:D :D :D