2011. szeptember 14., szerda

Hol is tartunk?

Régen készült bejegyzés a naplóba. Ennek az az oka, hogy nagyon elfoglaltak voltunk, sok-sok programunk volt, folyton mentünk valahová, így a napló egy kicsit háttérbe szorult.

A fejlődése már nem is kíván napi, esetleg heti bejegyzés, hiszen így 3 év körül már nem olyan látványos és nem annyira gyors ütemben történik. A szókincse határozottan gyarapodik, de továbbra is "tolmács" kell hozzá. Sokat beszél, nagy hangerővel, nagy lendülettel, hatalmas testmozdulatokkal. Ha Ő nem akarja, akkor nem nagyon lehet mellette szóhoz jutni. :)  Erős egyéniség, akaratos jellem és egy kicsit (?) hisztis is. 
A pelenkát már régen elfelejtettük, egyetlen baleset fordult elő, Horvátországban a második éjszaka. Talán túl fáradt volt, de az is lehet, hogy mi nem figyeltünk oda rá kellően, este lefekvés előtt ivott sokat és nem pisilt fürdés előtt... Végülis mindegy, ennél nagyobb probléma ne legyen.
A játékai tekintetében irigy, a nála fiatalabb gyermekeknek nem adja oda, valójában nem is keresi a társaságukat, viszont a nagyobb gyerkőcökön csüng. Megszólít bárkit, felhívja magára a figyelmet, szívesen csacsog, játszik  idegenekkel. A horvátországi nyaralóban, az alsó szinten lakó család gyermekeihez is csatlakozott tollasozni. Kezébe adták a fiúk az ütőt és labdát, Ő rátette a labdát az ütőre és nagy lendülettel mindkettőt egyszerre eldobta... :D Nagyon édes volt, azt hitte így kell... :D :D  Jót nevetett rajta mindenki. 
Nagy gyerekek (pl. a Tomi vagy a Lili) és felnőttek társaságában rendkívül jól érzi magát. 

Magassága 95 cm, súlya megközelítőleg 16 kg, ami most vélhetően csökkent, de nem tudom ellenőrizni, mert kölcsönadtuk a mérlegünket. Az elmúlt 15 napot hasmenéssel töltöttük. Hányással, hasmenéssel és magas lázzal  kerestük fel a doktornéniket 2 hete. Egyszer hányt, a láza is két nap alatt rendeződött, de a széklete nem akar helyre jönni. Igazi kis hős, mert még éjszaka is felkelt, nem került kaka a pizsamába. Gyakran fájt a pocakja is, folyton bili közelében kellett tartózkodnunk. Talán-talán ma már egy kicsit jobb volt a helyzet, de még közel sem a régi...

Lassan már semmi nem emlékeztet arra, hogy volt csecsemő is. :) Kicseréltük az ágyát, ami nehezen, de elkészült... Még július közepén leadtam a rendelést egy helyi asztalosnál, aki hitegetett egy darabig, de szeptember elejére elkészült vele. Flexa ágyat találtam  a legszimpatikusabbnak, a számunkra leginkább megfelelőnek, de két tényező is kizárta, hogy eredetit vegyünk. Egyik: csak fenyőből gyártanak és nekem az nem tetszik, a másik: vagy csecsemő, vagy felnőtt méretben lehet fellelni. Én már nem akartam kicsit venni, a nagy pedig egyrészt nem fér el, másrészt pedig nem szerettem volna még megvenni a végleges ágyát. Egyszer talán teljesül az álmom, hogy végre sikerül átépíteni ezt a lakást, s  lesz benne saját szobája, melyet akkor szeretnék berendezni. Így ezt az ágyat 1-2-3 évre terveztem... :) Tölgyből készült és a nappali színvilágához alkalmazkodva, cseresznyére lett pácolva.A fekvőfelületete egy 160x80-as kókuszmatrac.
Félmagas, alatta egy kuckó került kialakításra, flexa függönyökkel. Lépcsőn lehet feljutni a matracra, amit nagyon szeret. Egy nap 100x is felmegy, nagyon tetszik neki. Visszafelé a második lépcsőfokról rendszerint leugrik, amiért apja mérges. Persze ez a Zalánt nem akadályozza abban, hogy legközelebb ismét leugorjon. :) 
Kettő apróság maradt meg a csecsemőkorból: az ágyára kötött zenélő kutyus, melynek a seggéből kilógó madzagot esténként még felhúzza, így felszereltük az új ágyra is, illetve a cumi, melyet alvásnál még követel, de amint felébred már dobja is fel a polca. :)