2013. november 16., szombat

Zalán mondta...

 Zalán ma egy filmet nézett, melynek az elején a főhős nagyapja, a vége felé pedig a főhős nagyanyja is meghalt. Így kommentálta felém az eseményt:

"-Anya! A mama is elkapta a meghalást, mint ahogyan a papa."


 :)

2013. november 15., péntek

Ismét erőszak az oviban

Sajnos az erőszak fokozódik...
Ma, amikor hazaértünk (!), levettem a sapkát Zalánról és ez a látvány tárult elém:



Ez a valóságban egy picit pirosabb és püffedt is, amit a kép nem ad vissza. Jól kirajzolódik rajta egy alsó és egy felső fogsor. A Bence megharapta. 
Mindezt itthon, a kisfiamtól tudom meg... Az óvodában ezt nem közölte velünk senki. 
Mélységesen fel vagyok háborodva, hogy ilyen dolgok történnek az oviban. Ezért KELL odavinnünk? Szerencsétlen kisfiam azt sem tudja, hogy mi az erőszak! Mi soha nem bántjuk, semmilyen formában. Elveinkkel ellentétes. Mindent megbeszélünk vele és mindent el tudunk érni nála szép szóval. 
Mit lát, hall az a gyermek, amelyik ehhez az eszközhöz folyamodik, hogy megharapja a másikat? A Bence már nem először bántja a Zalánt. Vajon Őt mire tanítják a szüleik? Mit lát otthon egy agresszív gyermek? Sajnos nem egyedül van a csoportban, aki üt, ver, csapkod, földre teperi a másikat. 

Arra az elhatározásra jutottunk, hogy visszamegyünk az oviba, beszélünk a Kati óvónénivel. 
Nem tudom, hogy milyen eredménye lesz, mert azt mondta, hogy Ő nem tud egyszerre 26 gyerek mellett lenni, és ez bizony elő fog fordulni máskor is. Szólni fog a Bence szüleinek, de ez általános jelenség az oviban, a másik csoportban még rosszabbak a gyerekek... 
Az Ő fogsora lenyomatát nézegethetjük Zalán arcán

Az országunk vezetése pedig kötelező teszi 3 éves kortól az óvodai beíratást. Nagyszerű ötlet, csak gratulálni tudok hozzá!!!  Annak a szülőnek is kötelező lesz ilyen nagyszerű közösségbe vinni a gyermeket, aki meg tudja oldani, hogy otthon legyen vele. Vagy azért mert nem dolgozik, vagy azért, mert otthon van kisebb gyermekkel.

2013. november 13., szerda

Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek

Tudom, hogy ez a felület itt a Zalán mindennapjairól szól, de olyan boldog és büszke vagyok, hogy mindenképpen le szeretném írni, maradjon meg az utókornak. :) 

Korábbi bejegyzésben írtam, hogy a Tomi 5 tantárgyból készül OKTV-re. Tegnap írták a 2.-at, angol nyelvből. Ezen a versenyen a 11. és 12. évfolyam vesz részt, az iskola legjobbjai. 
Összesen 18 fő nevezett angol nyelvből, akik legtöbben faktosok is. (Tomi már nem tudta felvenni az angolt pedig szerette volna, de időben nem volt összeegyeztethető a többivel. Matek, info és fizika faktos.) 
A határtalan örömöm tárgya pedig az, hogy a 18 fő közül EGYEDÜL A TOMI JUTOTT TOVÁBB!!!! :)  Egyedül Ő érte el azt a pontszámot, amivel mehet a következő fordulóra. Megelőzve azokat, akik szintén jók angolból és emelt óraszámban tanulják azt.

Hátra van még a nagy reménységű matematika és informatika. Csütörtökön pedig 5 órás fizika verseny előtt áll. 

Azt mondta neki egyik tanára, hogy 5 országos versenyre csak beülni lehet, felkészülni nem... Ezért is tölt el hatalmas büszkeséggel, hogy olyan tantárgyakban is jeleskedik, amelyben nem számítottunk ekkora sikerre.
Ő úgy gondolta, hogy a matek és az info a fontos, a többit pedig megpóbálja... nem veszít vele semmit, megméretteti  magát.

Jó ötlet volt kisfiam! GRATULÁLUNK!!!!!!

2013. november 9., szombat

A fiúk és a számok világa

Ma este, zuhanyzáskor azt mondta Zalán:
-Anya! Elmondom a páros számokat! 
Én jól meglepődtem rajta, de azt válaszoltam, hogy rendben, mondd el! 
S hiba nélkül egészen 40-ig mondta őket. :) Jól meglepett vele, mert én sem tudtam, hogy "sutyiban" ezeket megtanulta. De igazán akkor esett le az állam, amikor végezvén a páros számokkal így szólt: -Most elmondom a páratlanokat is!! És szintén hiba nélkül 39-ig felsorolta...
Mint kiderült, a Tomi tanította meg vele, alig néhány perc alatt.
Imádom, hogy érdeklik a számok, nagyon kíváncsi rájuk, folyton számol, mindig számokban gondolkodik. Lehet, hogy a testvére nyomdokaiba fog lépni, aki a korosztályát tekintve az  ország élvonalában van még 12.-ben is? Aki, ha elindult, egy országos versenyen, akkor az első 10 hely egyikét magáénak mondhatta? Vagy korai még ezt megítélni? Majd kiderül! Lehet, hogy az idő előrehaladtával érdeklődését veszíti...
 Az viszont tény, hogy a százasokat kivétel nélkül, mindegyiket ki tudja olvasni, ezerig el tud számolni (igaz, hogy legutóbb már azt mondta, hogy "olyan uncsi"), és már az ezresek világával is ismerkedik. Az egész ezresekkel már egy ideje jól boldogul. Éppen ma történt, hogy kérdezett tőlem egy kódot, én elmondtam neki hogy 1973, majd megkérdeztem:
-Tudod milyen számok vannak benne? - kérdeztem Tőle.
- Igen! - válaszolta. 1,9,7,3. 

Tegnap édesapját pedig azzal nyűgözte le, hogy megkérdezte Tőle: 
-Apa! Milyen szám következik a 9999 után? 
-10.000. -válaszolta apa. 
-Ó!!! Az a legklasszabb szám!!!- mondta Zalán.
-Miért? - kérdezte apa.
-Mert egy egyes után négy nulla van, hangzott a válasz.

Tomi is ilyen érdeklődő volt a számok iránt ennyi idősen és azt gondoltam (vagy inkább attól féltem), hogy ez majd az iskolában alábbhagy. Szerencsére nem így történt. 12 éven keresztül volt az ország élvonalában. Megszámlálhatatlanul sok verseny és oklevél tanúsítja, amelynek csak egy része fért a falra.
Ami a felfért a falra
A tanárait idézve: "különleges az észjárása, egészen fantasztikus, ahogyan gondolkodik". 
Ebben a tanévben 5 tantárgyból készül OKTV-re (Országos Középiskolák Tanulmányi Versenye) melyből egy már le is zajlott a héten. 92%-os lett a feladatsor eredménye. Nagyon büszke rá a felkészítő tanára és persze mi is! Ez nagyon nagy vállalás részéről az érettségi évében, hiszen legalább 2 tantárgyból emelt szintű érettségit szeretne tenni.
  Még az egyetemi felvételi előtt állunk, de a második helyen az ELTE matematika szakát célozta meg. Persze azért reménykedünk, hogy elsődleges céljai fognak megvalósulni, amelyhez szintén szükséges a matematika.

2013. november 7., csütörtök

Zalán mondta... az óvodai erőszak kapcsán

Vegyes érzéseim vannak az óvodába járással kapcsolatosan...  Szinte minden nap éri valamilyen, kisebb-nagyobb atrocitás a kisfiamat. Hol megütik, hogy letaszítják a földre, hol beszólnak neki, hogy nyelvet öltögetnek... Ma éppen megdobálták az arcát, fejét homokkal, csupán csak azért, mert bement a kis házba... Tegnap is a kis házban terítették le a földre, ruhája, keze koszos lett.
Ma az óvónéni fogadott azzal, hogy ne ijedjek meg, Zalán szeme, szája, arca, haja csupa homok volt, de lemosták, már minden rendben. A két fiút - Balázst és Patrikot - megbüntette. 

Amikor érte megyek fél 12 körül, akkor néhány percig még játszik, addig, amíg beszélgetünk az Óvónénivel. Ma is így történt, s az alatt a néhány perc alatt a Balázs folyamatosan molesztálta, lökdöste, leszorította, erőszakkal a padra kényszerítette,  illetve a fejére is csapott a jobb kezével. Pedig a Zalán nem kereste az Ő társaságát, játszott egy nagy labdával. Balázs arra ment és el akarta venni Tőle, amit a kisfiam nem hagyott. Ezután következett a az erőszak...

 Miután kettesben maradtunk a kisfiammal kértem, hogy mesélje el mi történt a kis házban. Azt mondta, hogy bement és elkezdték megdobálni, melynek az óvónéni figyelmeztetése vetett véget. Arra a kérdésemre, hogy sírtál-e, azt válaszolta, hogy nem.
 Majd azt is megkérdeztem, hogy mit mondtál Balázsnak akkor, amikor bántott Téged? Zalán ezt válaszolta: -Azt mondtam neki, hogy meg kell tanulnod kedvesebben bánni az emberekkel!
Arra a kérdésemre pedig, hogy mit gondoltál akkor, amikor a fejedre csapott a Balázs? -azt válaszolta: Anya! Ha nagyobb lesz, akkor majd megtanul szépen viselkedni!

 :( :(

Próbálok rájönni, hogy miért alakulhat így a helyzet, egyelőre nem találok magyarázatot... Nem tudom, hogy a Zalán személyisége, viselkedése váltja ki a többiekből az agressziót vagy csupán arról van szó, hogy elég új még a csoportban, s ezért "kóstolgatják", vagy talán nem túl nagy mérete ad okot a bántalmazásra.
Az óvónők azt mondják, hogy ennek nincs nagy jelentősége, a Zalán nem kivételes eset, mindenki "sorra kerül", mindenkit érnek a nap folyamán kisebb-nagyobb sérelmek. Ne aggódjak, a Zalán megvédi magát és ez így van jól, tanulja is meg, hogy hogyan kell megvédenie magát.
 Arra a kérdésemre, hogy miért és hogyan történhet az meg, hogy egy gyermek agresszív és tettlegesen bántja a másikat, azt a választ kaptam: -Ilyen világot élünk....

...

(Tényleg ilyen világot élünk? Tényleg ez a normális? Vagy én aggódom túl ezt a helyzetet? Tényleg KELL közösségbe vinnem a gyermekemet? Mi lesz akkor, ha durvább "játékokat" is elkövetnek a csoporttársai? Féltsem a testi épségét? Mit tanul ebből a gyermekem? Milyen értékrendje lesz, ha ezt tartja majd normálisnak, követendőnek? S még millió kérdésem van, amire tudom, hogy nem fogok választ kapni, de rettenetesen el vagyok keseredve...)

2013. november 6., szerda

Zalán mondta...

Ülünk az asztalnál, ebédelünk. Kb. 5 perc után elhanzik Zalán szájából a már jól ismert mondat: -Várj egy picit! Mindjárt jövök! - s közben  pattan is le a székéről, s a mondat vége már a gyerekszobában hangzik el. Kb.10 másodperc múlva már jön is vissza és így szól: -Hová lett a puhító? 
Nézek rá bambán, mert fogalmam nincs, hogy mit keres... Látszólag minden az asztalon van, amit 10 másodperccel ezelőtt ott hagyott.
-Milyen puhító?- kérdezem.
-Hááát, ami a székemen szokott lenni és puhán tatja a seggem!!! - hangzik a válasz.

:D :D :D

2013. november 4., hétfő

Oviban is szülinap

Az oviban is megünnepelték a születésnapot, íme az ott készült képek:








































2013. november 3., vasárnap

Zalán mondta...

A fogkeféket és a fogkrémeket külön egy-egy fogmosópohárban tartjuk. Egyikben kizárólag 4 fogkefe van, a másikban a fogkrémek. Valamilyen érthetetlen okból ezek időnként összekeverednek... :) Mindkét pohárban található fogkefe is és fogkrém is. Ilyenkor Zalán helyre teszi őket, némi morgolódással, hogy miért is nincsenek ezek a tárgyak a helyén...
Ma viszont határozottan így szólt: -Még HÁNYSZOR mondjam el, hogy a fogkeféknek a fogkeféknél van a helyük, a fogkémeknek pedig a fogkrémeknél???? - és helyretette őket.
:D :D :D :D
Így van rend...

2013. november 2., szombat

Egy kis összefoglaló

Magassága 109 cm, súlya 19950 gramm, és ezzel kinőttük a 20 kg-ig mérő csecsemőmérleget. :) Egyedül öltözik, de ehhez az kell, hogy kikészítsük neki a ruhát, amit fel kell vennie. Ha Ő választ ruhát magának, akkor mindig figyel a részletekre, azonos színeket választ, a figyelme kiterjed a zokni és a papucs színére is. 
Az étkezés az továbbra is kényes pont, egyszerűen nincs ideje rá. Nagyon-nagyon éhesnek kell lennie ahhoz, hogy 5 percnél tovább üljön az asztalnál. Leginkább falatokért rohangál, amit a bátyja nagyon nehezen tolerál. :) Én már azt hiszem feladtam a küzdelmet, remélem idővel ki fogja ezt nőni és eljön az az idő, amikor képes lesz egy étkezést az asztalnál tölteni. Addig pedig marad a kiabálás: -Zalán! Falat!!!, s Ő pedig rohan érte, majd el. :D 
Imád számítógépezni, mesét nézni, Nintendo Wii-vel játszani, szereti a kisautókat, a lego kockákat. Nagyon imádja, ha olvasok. Sok mindennel próbálkoztam, de az Anna, Peti, Gergő sorozattól nem nagyon lehet eltántorítani. Legutóbb a szülinapjára kapott Számok felfedezése könyvből olvastunk és oldottunk meg feladatokat. Imádja a számokat, nagyon jól számol. A két és háromjegyű számokkal is jól boldogul. Kisebb számokat összead, kivon, folyton számol valamit. Remek logikai érzéke van. Néhány napja ez a párbeszéd zajlott közöttünk:
Zalán: Anya! Ha én 30 éves leszek, akkor a Málna hány éves lesz?
Én: 28.
Zalán: és ha én 40 éves leszek, akkor a Málna hány éves lesz?
Én: 38.
Zalán: Óóóóh, mindig közel van hozzám... Akkor, ha én 39 éve leszek, Ő 37, ha én 27 éves leszek,  Ő 25.
S ezeken a számokon Ő nem gondolkodott, hanem rögtön mondta őket. S ez csak egy példa, szinte nap, mint nap mond valamit hasonlót. 
Tájékozódni is remekül tud. Városon belül azonnal szól, ha eltérünk az útiránytól, de ezt megteszi más városokban is. A múlt héten pl. Szegeden jártunk, ott, ahol előzőleg tavaly augusztusban voltunk. A célállomás előtti sarkon megszólalt, hogy itt már jártunk. Ha ez nem fordulna elő velünk gyakran, akkor mi is azt hinnénk, hogy véletlen... De nem az. Többszörösen teszteltük már, hihetetlenül jó a memóriája és rendkívül jól tájékozódik. Imád nézelődni az úton, a közlekedési táblákat már szinte kivétel nélkül ismeri.
Óvodáról még nem túl sokat tudok írni, mindösszesen 2x1 hetet volt, így mondhatni, hogy még a beszoktatás zajlik.
Nagyon cserfes, folyton jár a szája. :) Állandóan beszél, mindig mindent meg szeretne osztani velünk.
Választékosan, szépen beszél, de nem tisztán. Az R betű okoz problémát, de a logopédus azt mondta, hogy magától is javulhat, ebben az évben még nem igényel beavatkozást, jövő ősszel újra meghallgatja.
Nehezen tud veszíteni, elég akaratos, makacs. A Tomival össze-összevesznek emiatt. Zalán nem szereti a Tomitól elhangzó határozott utasításokat, azonnal ellenáll. Ha el szeretnénk érni nála olyat, amit Ő nem akar, akkor trükkökhöz szoktunk folyamodni. Leginkább az értelmére hagyatkozunk, elmagyarázzuk neki, hogy miért kell úgy... Vagy alkut kötünk vele: ha Te ezt most megteszed, akkor utána jöhet a Te elképzelésed is. Igyekszünk partnerként kezelni, akkor a legsimulékonyabb, olyankor szinte bármit el lehet érni Nála.
Nem sírós, a fájdalom küszöb nagyon magas Nála. Fizikai fájdalomtól nagyon-nagyon ritkán sír, s ha mégis, akkor nagyon hamar megnyugszik. A lelki fájdalom az, ami elgyengíti, ami könnyeket csal a szemébe.
Imád moziba járni, nagyon szívesen néz meséket. Érdeklik az állatokról szóló ismeretterjesztő filmek is, de szereti a Forma1-et, valamint a repülőkről szóló filmeket is. Nagyon nyitott a világra, minden érdekli, mindenre kíváncsi. Remélem ez így is fog maradni. :)

2013. november 1., péntek

5. szülinap

Nagyon szép idő volt az elmúlt héten, így 1 héttel a születésnap előtt eldöntöttük, ha marad a jó idő, akkor kint fogjuk tartani a Zalán születésnapját. Utolsó napig vártuk, de mivel vasárnapra is 23-24 fokot jósoltak, lefoglaltunk egy légvárat a kisebbeknek, valamint egy trambulint a nagyobbaknak.
Reggel 8-ra jött a vállalkozó, kb. 1 óra alatt felállította őket. Zalán semmit nem sejtett, meglepetésnek szántuk. Így sikerült:Video!

Délelőtt vártuk a vendégeket, hogy minél többet tudjanak a gyerkőcök játszani. Málna, Virág, Ádám és Zalán alkotta a kicsik csapatát, Barbi, Lili, Tomi pedig a nagyokét. A kicsik szinte azonnal birtokba vették a légvárat, a nagyobbaknak egy kis bátorságot kellett gyűjteni a trambulinhoz. Ebéd után merészkedtek csak bele. :) 

Igazán jó idő volt:

Kerti parti - október végén... :) 



 
Kicsik a légvárban
  A legkisebbek fáradhatatlanul ugráltak, csúsztak, másztak. Zalán is csak a legminimálisabb időt töltötte az asztalnál :)

Kóstoló a szülinapi versenyautóból





 Zalán nagyon boldog volt, nagyon sok ajándékot kapott, melyeknek a kibontogatásával csak másnap végzett. :)