2009. április 7., kedd

Kompozok

Még vasárnap este kipróbáltam, igaz, hogy egészen fáradt voltam hozzá. Ennek ellenére végig "mentem" az előszobán. :) Aztán ma is beleugrottam, már  vidámabb voltam és hosszasan nézegettem belőle az akváriumban úszkáló halakat. Többször megtettem a távot :), de egészen sajátos módon, hátrafelé közlekedem benne. Már rájöttem hogyan kell vele "haladni"! Tudatosan lököm magam. 


Szívesen játszom vele, bár most annyi új dolog van az életemben, hogy erre alig marad időm. Mostanában anyával ismét többet sétálunk, már nem a  mózesban fekszem, hanem a hordozóban ülök. Azt teszi anya a babakocsi vázra, és én így nagyon szeretek, mert jól tudok benne nézelődni. Még mindig lenyűgöznek az autók, jó nézni a nyüzsgést. Ezek a séták hosszúra nyúlnak, mert a jó idő miatt sokan tesznek így, mint mi és anya mindennap találkozik ismerős babával és anyukával, akivel jól kibeszélnek minket, babákat. :) Mintha nem hallanánk...
Az ugrálós hintámmal sem tudok eleget játszani és a járóka is egy felfedezésre váró terület, benne a sok játékkal. Majd szépen, lassan mindenre sor kerül...


2009. április 5., vasárnap

Nem is tavasz van, hanem nyár! :)

Ma kiköltöztünk. Anya előszedte a bátyám járókáját és "kimosta". Nagyon hamar megszáradt, hiszen nyári meleg volt, 22-23 fok. Mivel délelőtt későn aludtam el, az ebédem is "késett", kettő órára csúszott. Így a  zöldségfőzelék elfogyasztása után nem a szokásos délutáni alvás következett, hanem birtokba vettem a járókát!!
Nagyon jó móka volt, nagyon  élveztem. Néha egy kis szellő meglebbentette a hatalmas hajam... Meglepett, mert eddig -minden tiltakozásom ellenére - mindig a fejembe nyomtak egy sapkát.:) Nem tudom, hogy most vajon anya elfelejtette volna? Na mindegy, nem figyelmeztettem rá. :) Így aztán megsímogatta a napocska is és a szellő is a fejem. Amíg élveztem a friss levegőt, anya a kompot is "kimosta", amit nagy érdeklődéssel figyeltem. Kipróbálhatom, amint megszárad, mondta anyukám.  
Nem nagyon tudtam mire vélni az új hangokat. Madarak csiripeltek, galambok turbékoltak, autók jöttek-mentek. Ezekre mindig felkaptam a fejem. Korábban csak a babakocsiban hallottam, hozzáttartozott az alvásomhoz, de most játék közben szóltak ezek a hangok. Hmmm... Ki érti ezt?
Másfél-két órát játszottam el az új helyemen, nyűglődés nélkül. Anya azt mondta, hogy egyre gyakrabban fogok itt játszani. 
Aludni viszont már nem volt kedvem kint a babakocsiban, viszont, amint anya betett az ágyikómba, megkaptam a kedvenc takarómat, amit a fejemre húzhattam, már  aludtam is! 

2009. április 3., péntek

Tényleg itt a tavasz!

Természetesen ma is az oldalamon aludtam. Teljesen boldoggá tesz, hogy tudok mozogni és végre kényelmes pózban aludhatok.
Végre tényleg tavasz van!!! Tegnap már sapit sem kaptam, csak a polár felsőm kapucnija volt a buksimon.
Anyával kertészkedtünk kicsit. Kiraktuk a leandereket és a többi cserepes virágot. Illetve anya csinálta én csak néztem. :)


Délután csavizni voltunk. Székesfehérváron. Jól viseltem az utat, szétnéztem egy kicsit a városban. Ragyogó idő volt, apa öltöztetés nélkül, csak úgy egyszerűen kivett a mózesból és én néztem a sok-sok autót, biciklist, nénit, bácsit, babákat. Ámulva, mert eddig még ilyet nem láttam. 

Voltunk a Brendonban, kaptam nyári sapit, amit én annyira nem szeretek, de anya szét van tőle csúszva, hogy milyen aranyos vagyok benne, így nem szedem le magamról, hagyom, had örüljön. :)
Kaptam játékot is, amit még nem vettem birtokba, majd holnap fogom, mert este átaludtam a a fürdésidőt. Még Fehérváron elaludtam és hazáig fel sem ébredtem. Itthon anya a mózesből a kiságyba tett, én oldalra fordultam :) és már szunyáltam is tovább.


2009. április 2., csütörtök

Ismét az oldalamon aludtam!

Anya így talált reggel az ágyamban és jó hogy tudok oldalra fordulni, mert azóta szinte csak így alszom. 

Jobb képeket sikerült készíteni, mint tegnap, mert se takaró, se pelus nincs a láthatáron. :)
Két nap alatt rengeteget fejlődtem, folyamatosan forgolódok, a játszószönyeg már nem terület számomra:  


Anya nagy élvezettel nézi, ahogy "közlekedem".
A ugrálós hintámat is meg kellett vizsgálnom közelebbről, mert azt a részét nem tudom megfogni, amikor hintázom. :) 
Ma megkóstoltam a szilvát, furcsa volt, de elfogyasztottam. Délelőtt pedig ismét megpróbálkoztunk a tejpéppel, anya reménykedik, hogy most nem fog meglátszódni az arcomon és a korábbi feltételezése, miszerint a tejpéptől lesz "röcskös" a bőröm, téves volt. Majd meglátjuk...


2009. április 1., szerda

Pörgök-forgok

Most, hogy rájöttem a mozgás csodajó, abba sem hagyom. Folyamatosan forgolódok anya nagy örömére. :) A játszószönyegről néhány perc alatt le tudok forogni. Egyet hasra, majd hason fordulok jobbra-balra aztán vissza a hátamra és már jól el is távolodtam a nekem "kijelölt" helyről. 
Az ágyamban is így teszek, anya beletesz és már dolgozom is azon, hogy hason legyek. Már aludni sem jó a hátamon! Ma amikor elálmosodtam, anya visszatett az ágyikómba, én fél percen belül oldalra fordultam és már aludtam is!! Ez nagyon tetszett anyának, mert azt mondja, hogy utoljára akkor aludtam az oldalamon, amikor hazahoztak a kórházból és úgy fektettek le. Akkor még nem tudtam mozogni és amilyen pózban a szüleim lefektettek, olyan pózban ébredtem fel. Ez néhány hétig tartott, mert később már addig-addig ficánkoltam, amíg a hátamra nem keveredtem. Szóval ma egyedül fordultam az oldalamra a délelőtti alváshoz. Apa meg is örökítette, anya pedig öszeollózta.
Nagyon kell ám keresnetek, mert még a pelusomat is a  fejemre húztam, a többi részem pedig a takaró alatt. A fejem kivehető, illetve kezem, amint a fejvédőt fogom. :) 

Anya megörökítette egy átfordulásomat, ha van kedvetek nézzétek meg! Íme:

2009. március 31., kedd

5 hónapos lettem!

Ma töltöttem be az 5 hónapot!
A mai arcom:



Itt pedig képek az elmúlt 5 hónapról + 1 picurka kép abból az időből, amikor még anya pocakjában voltam:


1-2 hete már átfordulok hasra, ha van egy pici segítségem, mint pl. a fejvédő az ágyban, vagy anya párnája, esetleg a szüleim keze, viszont tegnap már teljesen egyedül is sikerült. Anya otthagyott a nagyágyon és én kétszer is átfordultam. Anya nagyon örült! Ma már a játszószőnyegen is megcsináltam és a saját ágyamban is hason talált anya, amikor visszajött a konyhából a reggelimmel. Este pedig pelus nélkül már vissza  is fordultam. Szóval tanulgatom, tanulgatom...
A kanállal is barátkozom, már naponta egyszer találkozom vele. :) Szeretem, de nem haladok olyan gyorsan, mint a cumisüveggel. Ma megkóstoltam a vilmoskörtét birsalmával és a sárgabarackot. Mindkettő ízlett.


2009. március 30., hétfő

Ma Zalán nap van!! Az első névnapom...

Reggeli ébredés után apa puszikkal halmozott el, névnapom alkalmából köszöntött. Anya még ágyban volt, de aztán Ő is össze-vissza puszilt. Kaptam egy ugrálós hintát, amivel azt hiszem jól össze fogunk barátkozni! :) Már az első alkalommal is kedvem leltem benne, s mi lesz még, ha megtanulok vele játszani! 


Délelőtt telefonon köszöntött a Dédim is. Persze mindenki megemlékezett a tegnapi összejövetelen, hiszen anyáék éppen a névnapom miatt tették erre a vasárnapra a Keresztelőt.
Az Évi és a Lili unokatesóm is este átjöttek egy puszit adni és én hálából "megfürdettem" őket. :) Megvárták a fürdés időpontját és mivel apa nem volt itthon Évi segített anyának. Én pedig jól lepancsoltam Őket is. A Lili kézben vitte haza a vizes zokniját! :)
Persze nem volt hideg, már tényleg tavaszodik, mert ma aludtam először kint, kabát nélkül. Anya reméli, hogy nem fáztam meg. Nem tudom miért aggódik most ezen, hiszen a mínusz 10 fokban is kint voltam több órát és akkor sem lett semmi bajom.

2009. március 29., vasárnap

Keresztelő

Még az igazak álmát aludtam, amikor apa kikapott az ágyból és elkezdett tisztába tenni, megetetni. Eddig még ilyen nem fordult elő, de nem viselt meg, épp úgy mosolyogtam, nyújtózkodtam, mintha magamtól ébredtem volna. Erre most ezért volt szükség, mert sietni kellett, ma volt a keresztelőm! Elfogyasztottam a reggelim, majd ünneplő ruhát kaptam! Ilyen szép fehéret:

8 órakor már indultunk is. Beszaladtunk a virág üzletbe az asztaldíszért, illetve a virágcsokorért, amit a templomba csináltattak anyáék. Fél 9-kor már ott is voltunk. Hamar megérkeztek a Keresztszüleim is, a Nagyiék is, viszont az Éviék és a Nagypapa egy picit késtek. Amíg elkezdődött a szertartás, addig engem sok néni megnézett, gyönyörködtek bennem :) 

Apáék szerint jó fiú voltam, bár a végére elfáradtam, anya karjában aludtam el. Beletett a mózesba, majd hazavittek, de én csak az étterembe ébredtem fel. Akkor megkaptam az ünnepi ebédet, banán-alma "főzelék" formájában, majd kézből-kézbe kerültem.


Ez a helyzet is elfárasztott, ismét aludtam egyet. Addig a szüleim és vendégeim elfogyasztották az ebédjüket.
Amikor újra felébredtem már jóllakottan beszélgettek, viccelődtek. Fél 5 körül mentünk haza, jó nap volt, jól éreztem magam. :)




2009. március 27., péntek

Itt a tavasz!! :)

Ma végre jó idő volt!! Ragyogóan sütött a nap, itt a tavasz! Ezt a virágok is bizonyítják, amelyek kinyíltak anya kiskertjében. Én annyira örültem a jó időnek, hogy alig eludtam! Már 3 órakor felébredtem és kiabáltam a napocskának!
Ezek a képek ma készültek, Ti is láthatjátok, hogy mennyire süt a nap:


Anya próbált visszaaltatni, de ha én azt nem akarom... nem volt mit tenni, így hát bevitt és levetkőztetett. Másfél óra múlva már érződött a hatása annak, hogy rövidre fogtam a délutáni sziesztát.

Ismét öltöztünk, elsétáltunk a gyógyszertárba, de nem ám a mózessel, amiből nem látom, csak a fák lombjait, a villanyoszlopokat és a vezetékeket!! Hordozóval mentük! (Anya persze, ezt is lefotózta!) 



Olyan jól elnézelődtem, hogy nem is értem miért nem vagyok mindig abban. Bár a derekamnak nem kényelmes, mert állandóan ki akarok belőle kúszni, de a kilátás kárpótolja a kényelmetlenséget. Útközben megdícsérte egy néni a szemeimet, és azt is mondta, hogy nagy és szép baba vagyok. :)  




2009. március 26., csütörtök

Napirend és étkezés

Kedves naplóm! Azt gondoltam, hogy beszélgessünk egy kicsit a mostani napirendemről, mert nagy a valószínűsége, hogy később elfelejtem. :)
Reggel 7-8 között ébredek, és a reggeli szülőüdvözlés, valamint pelenkacsere után bedobom a 230 ml tápszeremet. Auztán délelőtt játszom egy kicsit a játszószőnyegen, ahogy a képek is mutatják, de hamar elfáradok.




Ha nem figyelnek Apáék jól, akkor egy pillanat alatt átlendülök azon a holtponton, amikor még egyedül el tudok aludni. Olyankor nyűgössé válok és kizárólag csak akkor elszom el, ha  elaltatnak. Ezt többnyire apa szokta csinálni. Amikor időben észreveszik, hogy már fáradok és betesznek a kiságyamba, akkor megy ez nekem egyedül is. :)
Az ebédem rendszerint dél és 1 óra között fogyasztom. Mostanában anya úgy készíti el, hogy 150 ml tápszerhez hozzátesz egy háromnegyed üvegnyi bébiételt. Ezt én nagyon szeretem, csak az a bajom vele, hogy anya mindig keveset készít! :) A legfinomabb a banán és alma, de az őszibarackos hamit is nagyon szeretem. A sárgarépával kicsit kellett barátkoznom, de tegnap kóstoltam a s.répa-rizs-borjúhús összeállítást és ebben a formában semmi bajom sem volt vele. Nagyon ízlett! 
Ebéd után nagyot szoktam delelni, kint a babakocsiban. Általában 1 óra fél 2-től, 4-5-6 óráig, attól függően, hogy mekkora alvásra vágyom. Utána ismét játszom, majd uzsonnázok 230 ml tápszert. Este 8 óra küröl almát és/vagy banánt eszek, amit szintén nagyon imádok.Ilyenkor fogyasztom el a délben maradt negyed üveg bébiételt is. Már egész jól boldogulunk a kanállal, csak néha akarom anya kezéből kivenni.
 Utána vetkőzünk és végre pelus nélkül tölthetek legalább 1 órát. Számomra a fürdéssel együtt ez a  nap fénypontja, nagyon tudok lelkesedni! :) Pelenka nélkül könnyebb a mozgás és így felfedeztem: VAN KÉT LÁBAM! 


A fürdés családi program, apa és anya mindig együtt fürdet, ami jó móka, mert én mindkettőjüket jól lefröcskölöm vízzel. Ezen mindannyian jókat kuncogunk! 
Este 10-kor jön vacsim, 230 ml tápszer formájában, és már alig várom, hogy az ágyamban legyek és aluszikálhassak reggelig.


2009. március 24., kedd

Ma úgy döntöttem, hogy lemerítem a szüleimet! :)

A reggeli szépen ébredtem, jó kedvem volt, beszélgettem, játszottam, majd egyszercsak úgy határoztam, hogy próbára teszem anya és apa türelmét. ;) Ma semmi nem volt jó, semmi nem volt jó helyen, az ebédet is három részben fogyasztottam el, pedig imádom a főzelékes ebédet, de ma még az sem kellett.
Délelőtt nem aludtam, délután is csak keveset. Az esti meztelenkedést is áthisztiztem. DE! Sikerült amit el szerettem volna érni! :) A szüleim lemerültek... :) Igazán büszke vagyok magamra, ilyen pici vagyok és legyőztem két, NAGY, felnőtt embert!!!

2009. március 23., hétfő

Riadalom a családban!

Ma hajnalban nagyon megijesztettük a légzésfigyelővel közösen Apát.
Fél négy körül fülsiketítő csipogásra riadtam. Néhány másodpercen belül Apa az ágyamnál termett, ezért én nem ijedtem meg annyira, hogy sírjak. Vagy mert Apa arcán korábban sosem tapasztalt rémületet láttam, azért voltam Én erős??? Nem tudom…. Hamar megnyugtattuk egymást és miközben ö simogatott én már fordultam is vissza álomországba. Reggel 7 óra körül ébredtem mint máskor, nyugodtan, kipihenve. Amíg Apa tisztálkodott és elkészítette a reggelim,  Én elmeséltem neki, hogy miről álmodtam. Azután peluscsere (nagymeglepivel), reggeli, böfi, játszószőnyeg….és minden ment tovább, mint más napokon.

2009. március 21., szombat

Csavizni voltunk

Ma felkerekedett a mi kis családunk és elmentünk hármasban csavarogni.
Már délelőtt indultunk, anya fodrászhoz készült. Alig tudtam aludni, mert megszoktam, hogy az ágyacskámban alszom és ott senki és semmi nem zavar. Most viszont a kocsi minden zöttyenésére kinyilt egy kcsit a szemem. Ezzel együtt azért szundikáltam...
Miután anya haja szép lett elmentünk a Brendonba, anyáék megvették a keresztelő ruhámat, mert a jövő hét végén keresztelőm lesz. Majdnem öltönyt kellett viselnem, de az utolsó pillantban úgy döntött a szülői tanács, hogy én még baba vagyok és hófehér kisrugit és hófehér kabátkát kaptam. Nem bánom. :) Abban jól fogom magam érezni. 
Kaptam egy rugós hintát is, azt gondolják a szüleim, hogy szeretni fogom, mert amikor a kezükben vagyok, akkor folyamatosan ugrálok. Hát majd tesztelem, ha megengedik...
Most még azt mondják, hogy kicsi vagyok hozzá. Ezért még be kell érnem a játszószőnyeggel.


2009. március 19., csütörtök

Egy kis baleset ;)

Ma jól megvicceltem anyát! :)
Esténként mindig le szokott vetkőztetni, imádok pelenka és ruha nélkül hancúrozni a "nagy ágyon", ami a szüleim hálószobájában található francia ágy. Ma este is így volt ez. Ilyenkor alattam van egy gumilepedő és egy fürdőlepedő. Az már többször előfordult, hogy pisiltem ilyenkor, de ma! Anya nézte a tv-t és érezte, hogy furcsa illat van, mire rám pillantott és látta ám, hogy éppen kakilok! ;) Apával ketten tettek rendbe, és azt mondták, hogy egész jól megúszták a dolgot! :)

2009. március 16., hétfő

Újra szuri!

Ma ismét szurit kaptam! Most anya rábeszélte Apát, hogy jöjjön velünk, hátha Ő majd megnyugtat engem. De közben én már 1 hónappal idősebb lettem és nem is féltem annyira! :) Már nem olyan félősen sírtam, hanem csak úgy egyszerűen. Jó volt nekem, hogy ott volt apa, Ő is végignézte, hogyan méricskélnek. 8450 gramm, 64,5 cm vagyok. Anya azt mondja, hogy jó nagy vagyok, apa pedig egyszerűen csak "Bucifejű"-nek hív. :) 

2009. március 15., vasárnap

19 hetes is elmúltam...

Szüleim szerint nagyon nagy tempóban nődögélek. Már majdnem 8,5 kg vagyok, kinőttem a 62-es méretet, 68-74-es ruháim vannak.

Már egy-két hete mindkét kezemmel nyúlok a tárgyak után, átveszem őket az egyik kezemből a másikba. Egyre ügyesebb vagyok vele, egyre határozottabb, bár látszik még olykor-olykor a melllényúlás. :o) Azt is tapasztalják már anyáék, hogy kezd kialakulni az én tudatom, határozott elképzeléseim vannak, s ha nem úgy történek a dolgok, hááááát, bizony hangot adok csalódottságomnak! :o) 

Szeretek mesét nézni, jól érzem magam közben. Nézd csak! :)

Az éjszakáim változatlanul jók, este 10 óra körül lefekszem és reggel 7-8 óra között ébredek.
Ilyen vagyok, amikor alszom:


Anya azt mondja, nagyon szép vagyok... :)


Megfigyelhető, hogy menniyre ragaszkodok némely, szüleim által rendszeresített napirendi ponthoz. Ilyen például a levegőzés utáni nagyágyra kéredzkedés, az ebéd utáni levegőre kéredzkedés, vagy a fürdés, vacsi utáni ágyikóba való kéredzkedés. Amikor eljön ezeknek az ideje, előtte mindig nyüszögök, semmi nem jó nekem, amint viszont "áttérünk a következő napirendi pontra", már elégedett is vagyok- ! Apja ezen mosolyog, azt hiszi anya csak kitalálja ezeket, pedig jól megfigyelhető mindez a reakcióimból. Miért is nem értik ezek  a szülők, hogy én olykor-olykor mit is szeretnék???

 Íme egy két kép, ami arról készült, hogy repülök:



2009. március 6., péntek


Ma, a reggeli hamim után nekiálltam a napi sajtó kiolvasásának.
Nézd csak! :)


Este pedig ünneplőbe öltöztettem a kicsi szívem, mert Apának és a Tominak köszöntöttük a névnapját. Én elfoglaltam kedvenc helyem és vártam, hogy hazaérjenek. Anya készített finom hamit, elhelyezte a tortákat az asztalon, majd együtt vártuk Őket. 

Mikor hazaértek, örültek nagyon, jól sikerült este volt. A vacsi vége felé betoppant a Nagypapa is, ő is felköszöntötte Őket. Azt mondta, hogy nagyot nőttem. :)

2009. február 28., szombat

4 hónapos lettem

Már 4 hónapos vagyok. Leálltam az oldalra fordulással, kicsit lustálkodom. 

2009. február 25., szerda

Mára elmúlt a szurik hatása

Elég nyűgös hásfél hét van mögöttem. Annyira fájt a combom a szuri után, hogy nyöszörögtem egész nap. Már amikor nem aludtam. Anya már azt hitte, hogy "elromlottam" és sosem leszek az Ő régi Zamija. De mára már felszívodott az a nagy csomó a combimból és újra tudok kacagni, mosolyogni :) , rugdalózni. Még az esti pancsi sem volt az igazi, mert alig tudtam mozdítani a lábam.
Készült korábban egy videó arról, hogy mennyire élvezem a fürdést, nézzétek meg:
Ezen a felvételen 3 hónapos vagyok, már egy hónapja készült.

2009. február 16., hétfő

2 szurit kaptam

Ma anyával a doktornéninél voltunk. Nem annyira tetszett nekem ott, nem is tudom anya miért vitt oda.
Lefektettek egy pelenkázóra, levettek rólam minden ruhát, méricskéltek össze- vissza. De én jól megnehezítettem a dolgukat, mert amint anya letett, már neki is álltam sírni, úgy rendesen. Ezt abba sem hagytam, csak amikor ismét a számomra oly kedves babakocsimban voltam. ;)
8 kg-nak mértek és 61,5 cm hosszúnak. A doktornéni mindkét combomba szurit adott, az bizony fájt nekem. Anya magához szorítva nyugtatgatott, elmondta, hogy minderre azért volt szükség, hogy ne legyek beteg. De én nem nyugodtam meg nála sem, haragudtam rá... Miért vitt oda??? :)

2009. február 9., hétfő

Betöltöttem a 14 hetet és oldalra fordulok!

Két napja vették észre anyáék, hogy odalra fordulok!


Erről .íme a bizonyíték.




Most épp kint levegőzök, elég hűvös van. Kicsit szemerkél a hó is. Ma volt a védőnénim, minden oké, azt mondta. Éppen őszibarackos hamit ebédeltem, amikor megérkezett. Úgy meglepődtem, hogy nem is folytattam az evést. :( Inkább csak teáztam.

Most apácskával ketteseben töltöm a délutánt, mert anya a boltos lányokat viszi tüdőszűrésre, aztán pedig tornázni megy a barátnőjével. Szeretek apával lenni, mindig megnyugtat..

2009. január 31., szombat

3 hónapos lettem

Ma vagyok 3 hónapos, szüleim szerint tündéri gyermek. :) Folymatosan mosolygok, "beszélgetek", jár kezem, lábam. Már próbálom használgatni a kis kezecskéimet, tudatosan is elkezdek a tárgyak után nyúlni. Az éjszakát továbbra is átalszom .Imádnak a szüleim, azt mondják hatalmas boldogságot hoztam az életükbe!
Nézzétek meg!

Ez a képem egy kicsit korábban készült, már birtokba vettem az etetőszékem, amit az Évi nagynénéméktől kaptam. Szeretek benne lenni, jól érzem itt magam.




Ez is most készült:



2009. január 19., hétfő

Megkaptam az első szurit

 A németországi utazás miatt elcsúszott a kötelező védoltás beadási ideje. Anya nem akart úgy elvinni olyan messzire, hogy éppen megkaptam a szurit. Így aztán elcsúsztatták. 
Jól viseltem, alig sírtam. Megvizsgált a doktornéni és megmért. 6780 gramm vagyok.
Az éppen ekkora:


Anya nagyon szereti, amikor ez a cini-egeres ruha van rajtam, tetszem neki benne. :)
Apa ilyenkor szürke kisegérnek szólít. :)

2009. január 12., hétfő

A nagy utazás

Péntek reggel becsomagoltak a szüleim, betettek az autóba és elindultunk életem első nagy útjára. Magdeburg volt a célállomás, 1111 km. Elég jól viseltem, de azért hiányzott az esti családi játék. Kicsit féltem is a kocsiban, mert este, amikor csak a suhanó fényeket láttam, bizony sírva fakadtam. De aztán anya megvigasztalt. Ez olyan jól sikerült, hogy elaludtam vacsi és fürdés nélkül, és csak szombat reggel ébredtem a szállodai szobánkban.









Jókedvűen, üdén és éhesen keltem, de anya gyorsan megtömte a pocim. Jól éreztem magam egész nap, városlátogatás volt a program.
Este anyával együtt zuhanyoztunk, kicsit meg voltam szeppenve, de nem sírtam. Aztán vacsi és mire apáék hazaértek már szunyáltam is. Reggel ismét békésen, gőgicsélve ébredtem. Anyáék kértek ugyan a számomra kiságyat, de velük aludtam a nagyágyon. ;)
Itt a szállodát térképezzük fel, próbálom én emelgetni fejem, hogy kilássak a babakocsiból, de bizony nem nagyon megy... 

Vasárnap még szétnéztünk a városban, megnéztük az Elbát, a folyókereszteződést, néhány szép épületet, sétáltunk kicsit a központban és elindultunk haza.
Szóval jó volt, a hazafelé utón is egyszer megilyedtem, akkor apa vígasztalt meg és aludtam hazáig. Úgy összegezték a szüleim az utat, hogy jól viselkedtem, jól bírtam a "gyűrődést".