Amióta ki tudok mondani szavakat, be nem áll a szám... Addig is így volt, amíg csak 1 szót tudtam egyszerre kimondani, de mióta 2-3 szót is összekapcsolok, a családnak nincs nyugalma! :D
Mindent kommentálok, de ez még nem elég, a család minden egyes tagjától visszajelzést várok. Addig nyaggatom őket, amíg ezt el nem érem. Szóval locsogok-fecsegek, folyamatosan csacsogok.
Szeretek duplóval építeni. Jól megy a torony és a gólya. :) Imádom az autóversenyezést is, a legfontosabb játék számomra az autó. Hozott az Éviék Jézuskája szétszerelhető autókat, pillanatnyilag azok kedvencek. Jól gurulnak és jó hangosan tudnak ütközni. :D Időnként kicsavarok belőle egy-két csavart, máskor meg visszacsavarom. :)
Megismerkedtem a színekkel, mindegyiket határozottan és jól felismerem. Beépült az életembe, mindent úgy nevezek meg, hogy mondom vele a színét is. Néhány hete már a számolás foglalkoztat. Megtanultam őket és mindent számolok. Egyelőre nem megy pontosan és tökéletesen, de dolgozok rajta. Folyamatosan mélyítem a tudásomat e téren is.
A napirendem nagy mértékben nem változott, de a szokásaim: igen. Már ki tudok jönni a kiságyból, így a reggeli ébredésem (8-9 óra) után a sárga párnámmal és sárga takarómmal átvonulok a szüleim ágyába. Van, hogy alszom még ott egy kicsit, de leginkább csak mesét nézek.
A reggelim továbbra is kakaó, 11-12 óra körül jelzem, hogy éhes vagyok. Ezt a hami, konnya (konyha) husi, borsó, vagy hasonló szavakkal adom anya tudtára. Az asztalnál továbbra sem ülök sokáig, legfeljebb 2-3 falat erejéig. Egyszerűen annyi a tennivalóm, hogy nincs felesleges időm az asztalnál ülni. Nem érek rá...
Ebéd fél 2 - 2 körül van, alvás pedig 2- fél 3 között. Ébredés 4-5 óra körül.
Esti fürdés 10 óra fél 11 között, de már nem alszom el rögtön. Időnként beszélgetek, máskor autó versenyzek a kedvenc autóimmal. Az esti kakaót már nem az ágyban fogyasztom, hanem fürdés előtt, azért, hogy legyen értelme a fogmosásnak.
A vízből továbbra sem félek, nem idegenkedek a hajmosástól, sőt gyakran öntöm fejem magam egy kancsó vízzel. Az esti fürdőszobás játékom a "zöldöntő" és a kancsó, ahol a zöld színű műanyag pancsimanós mericskével tele öntögetem a kancsót, majd a végén felemelem a tele kancsó vizet és a fejemre zúdítom.
Egyedül nem pakolom össze a játékaimat, anya nagy szomorúságára, de amikor este játékpakolás van, akkor mindig segítek benne, mindennek tudom a helyét, és ügyesen, aktívan részt veszek a rend rakásban. Ennek viszont nagyon örül.
A pelus cserét nem szeretem, nem szólók, amikor cserélni kell, sőt elbujdosom, elszaladok a szüleim elől, amikor megneszelem, hogy ez a tervük. :) Amikor viszont anya WC-re ültet, akkor mindig van eredmény. Persze a szemem előtt lebeg a "kockacsoki" (kokkacsoki) amit kapok érte.
Korábban jó szívvel adtam oda a játékaimat, de az utóbbi hetekben elhatalmasodott rajtam az irigység. Néhány napja a Jázminék látogattak meg és én MINDENT, de kivétel nélkül MINDENT elvettem tőle. A szülők alig tudtak beszélgetni, mert folyton csak rendre kellett bennünket utasítani. Anya reméli, hogy átmeneti időszakról van szó...
Roppant akaratos vagyok és hangos, viszont órákig is képes vagyok mesét nézni, csöndben, halkan, ha az leköt.
Vidám, kiegyensúlyozott , lelkes kisfiú vagyok, aki önmagát "baba" megnevezéssel emlegeti. :)
