- Alszom egy kicsit, és puff, azonnal reggel lesz!
:D :D :D
9-re értünk a strandra, befizettük az újabb hetet, átöltöztünk és már indultak is bemelegíteni. Az összlétszám nem változott, körülbelül annyi gyermek morzsolódott le, amennyi új van. Ismétlés és gyakorlás volt a feladat, Zoli szerint a Zalán nagyon sokat fejlődött. El is nevezte cápának. :) Szaladt hozzám a kisfickó nagy örömmel és azt mondta, hogy elmeséli az újságot!!! Mi az újság?-kérdeztem. -CÁPA LETTEM!!!! -hanzott a válasz!
-Cápaaa? -érdeklődtem hitetlenkedve.
-Igen! Cápa!!! -erősítette meg. Kb. fél percig szótlanul ült a törölközőn, és így szólt:
-EZ a boldogság!!! A szája fülig ért, majd folytatta:
-Van olyan, hogy a boldogság könnyei. Ugye?
-Igen! - válaszoltam és már nem akartam hitetlenkedni abban, hogy cápa lett, mert nem akartam összetörni. Gondoltam kinyomozom, hogy tényleg elhangzott-e? Györgyi azt válaszolta, hogy Ő nem mondott ilyet és valószínű valamit félreértett.
Zoli viszont megerősítette, hogy valóban mondta neki, de még csak kis cápa. :)
Így dagadó mellekkel, büszkén folytatta az órát. A szünetben ismét a sátor izgatta, továbbra sem a rosszaságra fogékony.
A második óra kezdetére megérkezett a Nagyi, aki kifizette a heti úszóiskola díját és megakarta nézni a Zalán teljesítményét. Aggódott, mert szerinte sok vizet nyel, de nincs így. Nem mondom, hogy időnként nem fordul elő, de csak nagyon ritkán. Jól kezeli a levegővételt, belefújja a vízbe a buborékokat és kiemeli a fejét az újabb levegővételhez.Ha víz megy a a szájába, akkor azt jól láthatóan kilöki belőle.
Fél óráig ügyes és aktív volt, de utána már nem akart dolgozni. Azt mondta nehéz, fárasztó, Ő már nem akarja csinálni. Egy kicsit elbeszélgettünk, mondtam, hogy ezért járunk ide és csinálnia kell, illetve megígértem, hogy ma aranygaluskát kap, ha szépen dolgozik tovább. Ott maradt ugyan a a medencében, de nem volt túl aktív, inkább csak csinálgatta, mint rendesen csinálta a feladatokat.
Lehet, hogy elfáradt. lehet, hogy a megfázás miatt, vagy egy kicsit mindkettő, ki tudja. :) Óra végén még átmentek a hideg vízbe, keresztben kellett átúszniuk, oda felé hason, visszafelé háton. Zalán nem önállóan végezte a feladatot, Zoli bácsi végig mellette volt és biztatta, mert bizony az én kisfiam rendesen nyűglődött azon, hogy hideg a víz.Azt mondta neki, hogy egy CÁPÁNAK ez semmiség, az igazi cápák ennél sokkal hidegebb vízben vannak! :)
Remélem holnap nem fárad el, és nem lesz ilyen ki nyűgös.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése