Téli örömök

Felkerekedtünk, hogy egy kicsit élvezzük a tél adta lehetőségeket, örömöket. Elkocsikáztunk a tassi gáthoz, s ezzel a gondolattal nem voltunk egyedül, elég sokan  cselekedtek éppen így. Ez a környékünk egyetlen magaslati pontja... :) 

Zalán rendkívül jól érezte magát, semmi nem számított neki, vidáman szánkózott, esett-kelt a hóban vagy éppen oldalára feküdve gurult le a gátoldalon. Számolhatatlanul sokszor tette meg a távot oda-vissza, egészen eddig míg jártányi ereje sem maradt. 

Amikor már mozdulni sem tudott a fáradtságtól elindultunk haza. Itthon befeküdt a mi ágyunkba, ahol mesét nézett és órákig meg sem mozdult. :D :D Ez bizony nagy teljesítmény, mert egy örökmozgó, energikus kisfickó, aki sosem fáradt, s csak ritkán merül le ennyire.