Hazaértünk!!!!

 Ma kaptam a karomba szurit, és alig sírtam. Majd elvitt a doktornéni megvizsgálni, és azt mondta anyának, hogy hazamehetünk!! Anya határtalanul boldog volt és már hívta is apát, hogy jöhet értünk!

Apa hazarohant a mózesért, amibe anya már hetekkel ezelőtt összekészítette a ruhácskáim, felkapta és már rohant is értünk. Anya örömmámorban öltöztett első, saját kis ruhácskáimba.

Fél négy körül hagyhattuk el a kórházat, én hazáig aludtam. Nem emlékszem milyen hosszú utat tettünk meg.

Otthon viszont ez volt az első kép, ami készült rólam:  

Ez az első közeli kép:  

Az első fürdetésemről pedig ez:  

Mozgalmas nap volt ez a mai! :) De jó itthon. Biztosan jól összeszokom a többi családtaggal és jól fogom érezni itt magam.

Két napos lettem

Már két napos vagyok! Anya szerint nem tudok sirni. :) Na, majd később megmutatom neki, hogy téved! :o) Amikor visznek neki szopizni, akkkor mindig csak nyekergek. Apa mondta is, hogy kapott ajándékba, egy cuppogó, nyekergő babát. :) Ugyanis én APA SZÜLINAPI AJÁNDÉKA VAGYOK!!!


Íme két naposan, ez vagyok ÉN!!! 

Megérkeztem

2008.10.31.

A NAGY NAP!! Egészen eddig a napig békés nyugalomban rugdalóztam Édesanyám pocakjában, mígnem 11 óra 50 perckor minden előzetes bejelentés nélkül felmondták az albérletem.

Kitették a szűröm és hirtelen egy nagyon hideg, világos, emberekkel teli világban találtam magam... Mindez anyukámat megviselte, engem fizikailag kevésbé, hiszen császármetszéssel születtem, de ez a hideg, rideg világ...

Na mindegy, majd csak megszokom valahogy! :) 52 cm-rel és 3900 grammal érkeztem erre a világra.

Íme az első kép, ami rólam készült: